Kereskényi János
| Kereskényi János | |
| Született | 1640 Érsekújvár |
| Elhunyt | 1710 (69-70 évesen) Érsekújvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Kereskényi Farkas |
| Foglalkozása | városbíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alsó- és felsőkereskényi Kereskényi János (Érsekújvár, 1640 – Érsekújvár, 1710) érsekújvári fővajda és városbíró.
Családja
[szerkesztés]1640-ben született Érsekújvárban. A Kereskényi család Nyitra vármegye egyik legősibb nemesi családja, amely már a XIII. században is jelentős birtokokkal rendelkezett. Édesapja Kereskényi Ferenc, a lévai vár várnagya, édesanyja péli Nagy Anna volt. Apját 1671-ben a császáriak Pozsonyban fogságba vetették – dacára annak, hogy követségben járt a nádornál –, ahol meg is halt. Apjától jelentős birtokokat örökölt Bars, Hont, Komárom és Nyitra vármegyében. Neje volt a szintén ősi nyitrai nemesi családból származó cabaji Czabay Ilona, Czabay Andrásnak, a nyitrai vár lovasparancsnokának és rohodi Rohody Zsuzsannának a leánya.
Élete
[szerkesztés]Nagyszombatban végezte iskoláit, majd hazatért Érsekújvárra, ahol 1680-ban már városi bíró volt, és a helyi vár fővajdája. Jelentős szerepet játszott a város közéletében. Ismert volt Habsburg-ellenes nézeteiről, de közben jelentős birtokokkal gyarapította örökségét. Így 1700-ban a hűtlenség vádja alá esett nyáregyházi Nyáry Gáspár elkobzott Hont vármegyei birtokait kapta adományba, majd még ebben az évben péli Nagy András unokatestvére ruházta át rá Bars vármegyei birtokait, adósság fejében.
Szerepe a Rákóczi-szabadságharc alatt
[szerkesztés]Amikor 1703 végén a kurucok Bercsényi Miklós gróf vezetése alatt Érsekújvárt ostrom alá vették, az elsők között állt át. Kiszökött a várból Nyitrára Bercsényihez, aki előtt le is tette a hódolati esküt és kinevezték a nyitrai vár várnagyává. Itt részletes jelentést tett Érsekújvár állapotáról és az ostrom várható esélyeiről. Ezt követően Bercsényi visszarendelte őt az Érsekújvárt ostromló sereghez. Jelentős szerepe volt a vár kuruc kézre vételében. Szörényi Ferenc kapitánnyal ketten vezették kuruc részről a tárgyalásokat. A tárgyalások alkalmával titokban átállásra buzdította az őrség magyar katonáit. A vár átadása után újból érsekújvári fővajda és a vár gyalogságának a parancsnoka lett. Idős korára tekintettel nem alkalmazták a tábori seregnél, hanem haláláig Érsekújvárban és Nyitrán teljesített szolgálatot és a fővezér belső köreihez tartozott. 1706-ban érdemei elismeréseként Rákóczi Ferenc fejedelemtől birtokadományt kapott Komárom vármegyében több falura. A visszaemlékezések szerint sok energiát és pénzt áldozott Érsekújvár megerősítésére. Nem érte meg a szabadságharc végét, Érsekújvárban halt meg, 1710-ben.
Források
[szerkesztés]- Archivum Rakoczianum
- Haiczl Kálmán: Érsekújvár múltja és jelene
- Thaly Kálmán: Székesi gróf Bercsényi család