Ugrás a tartalomhoz

Kerek hikoridió

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerek hikoridió
A Friendship Botanikus Kertben (Indiana, Michigan City)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Bükkfavirágúak (Fagales)
Család: Diófafélék (Juglandaceae)
Nemzetség: Hikoridió (Carya)
Fajcsoport: Carya
Faj: Kerek hikoridió (C. glabra)
Tudományos név
Carya glabra
(Mill.) Sweet
Elterjedés
Elterjedése
Elterjedése
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kerek hikoridió témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerek hikoridió témájú médiaállományokat és Kerek hikoridió témájú kategóriát.

A kerek hikoridió (vörös hikoridió[1],Carya glabra) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe sorolt diófafélék (Juglandaceae) családjában a hikoridió (Carya) nemzetségben a valódi hikorik (Carya fajcsoport) egyik faja. Az egyes tájegységeken számos népi neve ismert.

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

Az atlantikus–észak-amerikai flóraterületen endemikus. Nagy elterjedési területe számos más hikori fajét átfedi. Több szerző szerint a kerek és az ovális hikoridió (Carya ovalis) valójában egy faj, amelynek megjelenése a termőhelytől függően változó (az ovális hikori főleg felföldeken, száraz domboldalakon él). A két faj könnyen hibridizál.

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

Kérge sima. Szárnyasan összetett levele rendszerint öt kerekded levélkéből áll.

A körte alakú termést borító sima kopáncs az érett dióról részben leválik. A diók héja lehet kemény vagy puha, ízük édes vagy fanyar.

Életmódja, termőhelye

[szerkesztés]

Főleg völgyekben, vízfolyások mentén, árnyékos domboldalakon terem; a tölgyesek rendszeres elegyfája.

Állománya stabil; védelme nem szükséges.[2]

Felhasználása

[szerkesztés]

Fájából lovaskocsikat, mezőgazdasági eszközöket és szerszámokat készítenek; egy részét eltüzelik.

A jobb ízű diókat az indiánok ették is.

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]