Ugrás a tartalomhoz

Kerényi Miklós György

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerényi Miklós György
Született1913. február 7.[1]
Budapest
Elhunyt1988. augusztus 15. (75 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaKerényiné Kéri Margit
GyermekeiKerényi Miklós Gábor
SzüleiKerényi (Kohn) Ede
Eisler Alice
Foglalkozása
  • operaénekes
  • énektanár
SírhelyeFarkasréti temető (60pcs-19-22)[3]
SablonWikidataSegítség

Kerényi Miklós György (Budapest, Józsefváros, 1913. február 7.[4] – Budapest, 1988. augusztus 15.)[5] operaénekes, énektanár. Felesége Kéry Margit (1921–2001) énekművész, énektanár. Kerényi Miklós Gábor (1950–) rendező édesapja.

Élete

[szerkesztés]

Kerényi Ede (1879–1956) serfőzdei tisztviselő és Eisler Alice fia.[6] Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Ezt követően Berlinbe ment, ahol Isa Alden növendéke volt, majd a milánói konzervatóriumban Aureliano Pertilénél(wd) tanult. Hazatérése után Szamosi Lajosnál folytatta énektanulmányait. 1931-től a háború végéig rendszeresen fellépett hangversenyeken, s repertoárja felölelte az opera- és operettirodalom szinte teljes skáláját. Gyakran volt hallható a Rádióban. A második világháború után a Munkás Kultúrszövetség Énekiskolájában vezető tanárként dolgozott 1949-ig, amikor is az Állami Zenekonzervatórium (későbbi nevén Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola) tanszékvezető énektanára lett. 1955 és 1969 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetudományi Intézetében az ének módszertant oktatta és gyakorlatvezető tanár volt. 1946 és 1979 között országos ének-szakfelügyelőként is működött.

Munkahelyei

[szerkesztés]
  • 1931–1945: opera-, hangverseny-, rádióénekes
  • 1945–1949: Munkás Kultúrszövetség Énekiskola - vezető tanár
  • 1949–1988: Állami Zenekonzervatórium (= Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola) Budapest tanszékvezető tanár
  • 1949–1955: Pedagógiai Főiskola, Budapest - énektanár
  • 1955–1969: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetudományi Intézet - ének-zene módszertan és gyakorlatvezető tanár
  • 1946–1979: országos ének-szakfelügyelő

A Magyar Zeneművészek Szövetségének tagja, Országos Zenepedagógiai szakosztály tagozatvezető, választmányi elvi bizottsági, didaktikai bizottsági tag, Országos Tantervi reformbizottság tagja, csoportvezető, stb.

Könyvek, tanulmányok

[szerkesztés]
  • A magyar énektanítás útja (1948)
  • A kóruséneklés alapjai (1949)
  • Hangképzés elmélet és gyakorlat (1950, 1951, 1952, 1954, 1959)
  • Az éneklés művészete és pedagógiája (1959, 1966, 1985 posztumusz kiadás: 1998)
  • Százszínű csokor - idegen népdalok gyűjteménye (Kerényiné Kéri Margittal közösen) (1966)
  • Énekiskola I.-II.-III. kötet (Kerényiné Kéri Margittal közösen) (1967)
  • Társasének (Kerényiné Kéri Margittal közösen) (1985)
  • Dalszövegek, műfordítások bel- és külföldi tudományos folyóiratokban.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1965)
  • Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
  • Munka Érdemrend ezüst fokozata (1973)
  • Szocialista Kultúráért (1977)
  • Kiváló Munkáért (1983)[7]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. Budapest, Zeneműkiadó, 1979, 1988.
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Kerényi Miklós György (1988. november 1.) Muzsika, 31. évfolyam, 11. szám
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap