Kendermagos törpelúd
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Nettapus pulchellus (Gould, 1842) | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kendermagos törpelúd témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kendermagos törpelúd témájú médiaállományokat és Kendermagos törpelúd témájú kategóriát. |
A kendermagos törpelúd (Nettapus pulchellus) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába, a réceformák (Anatinae) alcsaládjába tartozó úszómadár.
Előfordulása
[szerkesztés]Ausztrália északi részének trópusi vidékein, Új-Guinea szigetének déli részén, Indonézia és Kelet-Timor területén él.
Tiszta vizű, úszó vízinövényekkel sűrűn benőtt édesvizű tavakon él. Az esős évszakban időleges, sekély pocsolyákon és rizsföldeken is előfordul.
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 33-36 centiméter, szárnyfesztávolsága 48-60 centiméter. Kis testű réce, csőre lúdszerűen magas. A hím pofája a nászidőszakban fehér, utána szürkés színű tollak nőnek a fehérek helyett. Feje, nyaka és háta csillogó, sötét palackzöld. Melle és oldala sűrűn fekete-fehér csíkos („kendermagos”). A tojó háta szintén sötétzöld, nyaka világosbarna, mellén és oldalán a tollak sötét szegélyűek, ettől messziről egészen szürkének tűnik. Repülés közben mindkét ivarnál feltűnő a szárny hátsó élén levő, élesen elhatárolt fehér mező.
Úszáskor és repülés közben a hím sűrűn hallatja éles füttyögését.
Életmódja
[szerkesztés]Általában a vízen él, rövid lábaival a szárazföldön csak ügyetlenül totyog. Tápláléka főként vízinövényekből áll, elsősorban a tavirózsák és a keserűfűfélék magvait és virágait fogyasztja. Élelmét a víz felszínéről és a fenékről is összegyűjti. Olykor szárcsaszerű fejesugrással bukik a víz alá. A költési időszakban a költőpár hevesen védelmez egy kicsi táplálkozóterületet. Az élelemben szegény száraz időszakban átmenetileg nagyobb, akár száz egyedből álló csapatok is összeverődhetnek egy-egy jó táplálkozóterületen.
Szaporodása
[szerkesztés]A párzási időszak az esős évszakban zajlik. Mint a récefélék többsége ez a faj is monogám párkapcsolatban él, egy-egy pár egészen egyikük haláláig együtt marad. Faodvakba építi fészkét, gyakran több méteres magasságba. Fészekalja 8-15 tojásból is állhat. A tojó egyedül költ, a hím a környéken őrködik. a kikelt fiókákat a szülők közösen vezetik a vízhez és együtt gondoskodnak róluk.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. február 7.)
- Steve Madge, Hilary Burn, Wildfowl: An Identification to the Ducks, Geese and Swans of the World, 1987, ISBN 0-7470-2201-1
