Kempten (Allgäu)
Kempten (Allgäu) | |||
A városháza a Marktplatzon | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Bajorország | ||
Kerület | Svábföld | ||
Járás | Svábföld | ||
Rang | járási jogú város | ||
Polgármester | Thomas Kiechle (CSU) | ||
Irányítószám | 87435, 87437, 87439 | ||
Körzethívószám | 0831 | ||
Rendszám | KE | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 70 713 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 980 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 674 m | ||
Terület | 62,29 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 47° 44′, k. h. 10° 19′47.733333°N 10.316667°EKoordináták: é. sz. 47° 44′, k. h. 10° 19′47.733333°N 10.316667°E | |||
Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
Kempten (Allgäu) weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kempten (Allgäu) témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A délnyugat-bajorországi Kempten (Allgäu) az Allgäu-vidék központja, az egyik legrégebbi iskolaváros Németországban. Lakosainak száma 62 000 fő. Kempten a térség közlekedési csomópontja, az A7-es autópálya mellett fekszik. Az Iller folyó partján elterülő város változatos lehetőségeket kínál a szabadidő eltöltéséhez. Lakosainak száma 70 713 fő (2023. december 31.).[1]
Fekvése
[szerkesztés]Az A7 jelű autópálya mellett fekvő település.
Népesség
[szerkesztés]Lakosok száma | 2704 | 39 821 | 56 663 | 59 369 | 65 044 | 65 624 | 67 529 | 68 907 | 69 053 | 70 713 |
1808 | 1950 | 1970 | 1987 | 2013 | 2014 | 2016 | 2019 | 2021 | 2023 |
Története
[szerkesztés]A várost a görög geográfus, Sztrabón említette először Cambodunum néven, amely Raetia római provincia legjelentősebb városainak egyike, majd tartományi főváros volt, így egyike a legrégebbi német városoknak. Kambodounon néven (vár a folyó kanyarulatánál) még a kelták alapították. Római utódját, Cambodunumot 259-ben az alemannok lerombolták. Fórumának, templomának fürdőjének és lakóházainak alapjait az 1 800-as évek végén kezdték feltárni.
1289-ben I. Rudolf német király kiváltságlevelet adott a településnek, kezdetét veszi a birodalmi várossá fejlődés folyamata. 1525-ben teljes jogú szabad birodalmi város lett. 1633-ban a fejedelmi apátság és a birodalmi város kölcsönösen feldúlták egymást a császári és svéd csapatok segítségével. A fejedelmi apátság és birodalmi város Bajorország részévé vált és végül 1818-ban egyesült. 1972-ben a városhoz csatolták Sankt Mang és Sankt Lorenz településeket.
Látnivalók, nevezetességek
[szerkesztés]- St. Lorenz bazilika - 1650-1666 között épült. Michael Beer és Johann Serro irányításával. Mai alakját a 18. század közepén kapta, amikor az oldalhajók falát megbontották, ekkor képezték ki a rokokó körkápolnákat. Homlokzata négyzetes tagolású, hajója gömbölyded; jelentékeny kora barokk templom.
- St. Mang templom - Ez a város legrégebbi temploma, mely 1426-1440 között az egykor itt portyázó magyarok által lerombolt benedekrendi kolostor alapfalaira épült. A 66 méter magas torony mögött húzódó háromhajós bazilikát a 16. század elején bővítették.
- A hercegapátok rezidenciája
- CamboMare élményfürdő
- Allgäu Múzeum
- Alpesi Múzeum
- Karácsonyi vásár
- Zumstein-ház
- APC Régészeti Park
Testvérvárosai
[szerkesztés]- Bad Dürkheim, Németország
- Quiberon, Franciaország
- Sligo, Írország
- Sopron, Magyarország
- Trento, Olaszország
További információk
[szerkesztés]- A város hivatalos weboldala (németül)
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)