Kempten (Allgäu)

	Kempten (Allgäu)
	A városháza a Marktplatzon
; Kempten (Allgäu) címere	; Kempten (Allgäu) zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Svábföld
Járás	Svábföld
Rang	járási jogú város
Polgármester	Thomas Kiechle (CSU)
Irányítószám	87435, 87437, 87439
Körzethívószám	0831
Rendszám	KE
Testvérvárosok	Lista Sligo (1990–); Bad Dürkheim (2001–); Quiberon (1972–); Sopron (1987–); Trento (1987–);
	Népesség
Teljes népesség	70 713 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	980 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	674 m
Terület	62,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 47° 44′, k. h. 10° 19′47.733333°N 10.316667°EKoordináták: é. sz. 47° 44′, k. h. 10° 19′47.733333°N 10.316667°E
	Kempten (Allgäu) Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Kempten (Allgäu) weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kempten (Allgäu) témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A délnyugat-bajorországi Kempten (Allgäu) az Allgäu-vidék központja, az egyik legrégebbi iskolaváros Németországban. Lakosainak száma 62 000 fő. Kempten a térség közlekedési csomópontja, az A7-es autópálya mellett fekszik. Az Iller folyó partján elterülő város változatos lehetőségeket kínál a szabadidő eltöltéséhez. Lakosainak száma 70 713 fő (2023. december 31.).^[1]

Fekvése

Az A7 jelű autópálya mellett fekvő település.

Népesség

A népesség alakulása 1808 és 2023 között

Lakosok száma	2704	39 821	56 663	59 369	65 044	65 624	67 529	68 907	69 053	70 713
	1808	1950	1970	1987	2013	2014	2016	2019	2021	2023

Adatok: Wikidata

Története

A várost a görög geográfus, Sztrabón említette először Cambodunum néven, amely Raetia római provincia legjelentősebb városainak egyike, majd tartományi főváros volt, így egyike a legrégebbi német városoknak. Kambodounon néven (vár a folyó kanyarulatánál) még a kelták alapították. Római utódját, Cambodunumot 259-ben az alemannok lerombolták. Fórumának, templomának fürdőjének és lakóházainak alapjait az 1 800-as évek végén kezdték feltárni.

1289-ben I. Rudolf német király kiváltságlevelet adott a településnek, kezdetét veszi a birodalmi várossá fejlődés folyamata. 1525-ben teljes jogú szabad birodalmi város lett. 1633-ban a fejedelmi apátság és a birodalmi város kölcsönösen feldúlták egymást a császári és svéd csapatok segítségével. A fejedelmi apátság és birodalmi város Bajorország részévé vált és végül 1818-ban egyesült. 1972-ben a városhoz csatolták Sankt Mang és Sankt Lorenz településeket.

Látnivalók, nevezetességek

St. Lorenz bazilika - 1650-1666 között épült. Michael Beer és Johann Serro irányításával. Mai alakját a 18. század közepén kapta, amikor az oldalhajók falát megbontották, ekkor képezték ki a rokokó körkápolnákat. Homlokzata négyzetes tagolású, hajója gömbölyded; jelentékeny kora barokk templom.
St. Mang templom - Ez a város legrégebbi temploma, mely 1426-1440 között az egykor itt portyázó magyarok által lerombolt benedekrendi kolostor alapfalaira épült. A 66 méter magas torony mögött húzódó háromhajós bazilikát a 16. század elején bővítették.
A hercegapátok rezidenciája
CamboMare élményfürdő
Allgäu Múzeum
Alpesi Múzeum
Karácsonyi vásár
Zumstein-ház
APC Régészeti Park