Kemcsug
Kemcsug | |
'Кемчуг | |
Közigazgatás | |
Országok | Oroszország |
' | Krasznojarszki határterület |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 441 km |
Vízhozam | 60 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 10 300 km² |
é. sz. 55° 41′ 51″, k. h. 91° 51′ 09″55.697500°N 91.852500°E | |
Torkolat | Csulim |
é. sz. 57° 13′ 42″, k. h. 90° 31′ 36″57.228333°N 90.526667°E | |
Elhelyezkedése | |
A Csulim vízgyűjtője | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemcsug témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Kemcsug (oroszul: Кемчуг) folyó Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, a Csulim jobb oldali mellékfolyója.
Földrajz
[szerkesztés]Hossza: kb. 441 km, vízgyűjtő területe: 10 300 km², évi közepes vízhozama: 60 m³/s.
A Keleti-Szaján nyugati szélén ered. Felső folyását Nagy-Kemcsugnak nevezik, egyik mellékfolyója a Kis-Kemcsug. Vízgyűjtő területének nagy részét erdő borítja, alsó szakasza lapos, helyenként mocsaras síkságon folyik. Október-november környékén befagy és májusban szabadul fel a jég alól.
1938-ban a Kemcsug és a Kety folyó vízgyűjtő területén szabadon engedtek 240 amerikai nyércet, melyek sikeresen akklimatizálódtak.
Természetvédelmi terület
[szerkesztés]1963-ban a folyóról elnevezett, három járás egyes részeire kiterjedő természetvédelmi területet alakítottak ki (Заказник «Больше-Кемчугский»), mely a folyó völgyének egy részét is magába foglalja. Jóval később, 2000 körül fedezték fel az ottani első dinoszaurusz-maradványokat. A későbbi kutatás során a kréta időszak kezdetén élt sokféle állat kövületeit, köztük a nagytestű Stegosaurusok részeit, Pteroszauruszok, ősi krokodilok és teknősök elszórt maradványait találták meg.
Források
[szerkesztés]- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (1970–1977)
- Kemcsug (orosz nyelven). Oroszország Állami Vízregisztere
- Kemcsug (Enciklopegyija Voda Rosszii)
- A természetvédelmi terület leírása Archiválva 2019. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2019-04-17)