Ugrás a tartalomhoz

Kemény György (grafikus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a grafikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Kemény György (egyértelműsítő lap).
Kemény György
Született1936. május 25. (88 éves)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar[3]
Foglalkozásatervezőgrafikus
IskoláiMagyar Képzőművészeti Főiskola (1956–1961)
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (1985)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kemény György (Budapest, 1936. május 25. –) magyar grafikusművész.

Életpályája

[szerkesztés]

Gyermekkora óta rajzol. 1956 és 1961 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Gábor Pálnál tanulta meg a tervezőgrafika alapjait, a művészetről minden mást elsősorban Barcsay Jenőtől. Ezután színházi, kiállítási és filmplakátok hosszú sorát kezdte tervezni, továbbá katalógusokat, könyv- és lemezborítókat, arculatokat, évtizedeken át az IPM nemzetközi merítésű magazint, és kilenc évig a Színház folyóirat címlapjait is.

Kiállításai

[szerkesztés]
A Koksz műhely csoportképe. (Nem teljes, viszont van, aki kétszer is szerepel.) Felső Sor: Kaján, Fenekovács, Jelenszky, Kemény, ismeretlen (Pablo...), Makina, Császár (háttal), Árvay. Alattuk: Halász, Sajdik (háttal), Szalay, Bojcsuk, Kemény, Jelenszky (háttal), Varga. Ülő sor: Fenekovács, Lipták, Varga, Daumier , Sajdik, Bojcsuk Szerényi, Árvay, Szalay, Kemény, Jelenszky, Ismeretlen XIX. századi gyermek, Halász. Jobb szélen áll: Tettamanti. Fekvő sor: Makina, Kaján, Tettamanti

Kiállítási installációja volt a párizsi Centre Pompidou-ban a magyar filmről (1979), de a – legalábbis méretre – legnagyobb munkája a műcsarnokbeli 100+1 Éves a Magyar Plakát című monstre tárlat teljes koncepciója, térberendezése, plakátja, katalógusa és hanginstallációja volt (1986). Párhuzamosan tervezőgrafikai munkáival képeket, plasztikákat, nagyméretű rajzokat, installációkat is létrehozott (az 1980-as évek elején például működő tévékészülékekkel), amelyekkel néhány egyéni és igen sok csoportos kiállításon szerepelt. Legfontosabb a Dorottya Galéria-beli Az utolsó vacsora című egyéni kiállítása, térberendezése és videóinstallációja volt (1981).

A Pécsi Galériában rendezte életmű-kiállítását 1999-ben. 2003-ban a Soros Alapítvány életműdíjjal jutalmazta. 2005-ben a Műcsarnokban performanszot mutatott be. Az utóbbi években a KOKSZ (Kortárs Karikatúra és Szatíra) csoport, továbbá az MPT (Magyar Plakát Társaság)tagjaként állított ki többször Budapesten, továbbá Rómában (2005), Prágában (2006), Bécsben (2007), Varsóban (2007) munkákat, végül a Pixelen (Digitális nyomatok I. országos szemléje) is (2006). „Vanmensója”, négy felületre vetített DVD-programja és performansza a Nyitott Műhelyben volt szintén 2006-ban. 2008-ban a Varsói Plakátbiennálén, továbbá a békéscsabai Országos Tervezőgrafikai Biennálén szerepelt plakátokkal, ahol Konecsni Életműdíjjal jutalmazták.[4][5] Egyik utóbbi csoportos kiállítása Szentendrén volt 2014 júliusában, a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában, a kiállítás címe: MEGA-PIXEL 2014 - 3. Digitális Alkotások Országos Tárlata[6][7]

Műveiből

[szerkesztés]

Díjai

[szerkesztés]

Nemzetközi publikációk

  • A svájci-amerikai Graphis és Graphis Books, az angol Contemporary Designers, a japán Design Now:Posters, a francia European Illustration és a Pour les Droits de l'Homme kötetek, számos magyar művészeti folyóirat

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  3. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  4. ↑ Az itt leírtakat gazdagítja, teszi hitelessé a Kemény György különböző pályaszakaszait bemutató mellékelt webes képanyag.
  5. ↑ Köztes idő. Kemény György: Az utolsó vacsora, 1982 (Kép: Kemény György beküldése). [2009. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
  6. ↑ Kiállító művészek: Alapfy András, Bagi László Jr., Béres Rudolf, Fa Mariann, Ferencz Dániel, Gönczi Gergő, Gyenes Zsolt, Haász Ágnes, Hermann Zoltán, Juhász Dorina, Károly Sándor Áron, Kemény György, Kiripolszky Csongor, Kisnémeth Ferenc, Maczkó Erzsébet, Magén István, Mayer Éva, Pataki Tibor, Pető Hunor, Péter Ágnes, Rainer Péter, Regős Imre, Repászki Béla, Repászki Ferenc, Szakállas Zsolt, Ujvári Gábor, Urbán Tibor, Vass Tibor, Vicze Tas.
  7. ↑ Vizuális dimenziók, artportal.hu[halott link]

Források

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda
  • Modern és posztmodern (2006)
  • Plakát.hu (2006)
  • A magyar nyelv értelmező képtára (1999).
  • 10×10 év az utcán, a magyar plakátművészet története 1890–1990 (2007)
  • Beke László: Elképzelés – A magyar konceptművészet kezdetei 1971. (OSAS -transit.hu 2008)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kemény_György_(grafikus)&oldid=26851206”