Kellermann Emil (orvos, 1887–1944)
| Kellermann Emil | |
| Született | 1887. április 20. Nagykároly |
| Elhunyt | 1944. március 19. (56 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Bonczy Erzsébet (h. 1919–1944) |
| Foglalkozása |
|
Kellermann Emil (Nagykároly, 1887. április 20. – Budapest, 1944. március 19.)[1] fül-orr-gégész, főorvos.
Életpályája
[szerkesztés]Kellermann Miksa és Stern Julianna fiaként született zsidó családban. Orvosi oklevelének megszerzése (1909) után a budapesti 1. honvéd gyalogezredben egyévi önkéntes volt, majd a Régi Szent János-kórház segédorvosa lett. 1913-ban ugyanott alorvossá léptették elő, s egyúttal a Magyar Államvasutaknál rendelőorvosi kinevezést kapott. Az első világháború kitörésekor (1914) bevonult a 29. honvéd gyalogezredhez.[2] Részt vett az ezred harcaiban, majd áthelyezték a 24. honvéd gyalogezredhez. Hadikórházaknál teljesített szolgálatot és több kitüntetésben részesült. 1917. november 1-jével ezredorvosi rangot kapott.[3] A Monarchia összeomlásakor leszerelt és visszatért a Szent János Kórházba, ahol 1921-ig az orr-, torok- és gégeosztályon dolgozott alorvosként. Ezután az V. kerületi Bank utca 4. szám alatt magánrendelőt nyitott.[4] Az 1920-as évektől a Budai Zsidó Hitközség Ambulatóriumában is rendelt.[5] A MÁV Betegségi Biztosító Intézet magánkórházának és az Újságírók Nyugdíjintézetének főorvosa volt. Hazai és külföldi szaklapokban számos cikke jelent meg, tudományos egyesületekben több előadást tartott. A Szent István körút 17. számú lakásában hunyt el szívkoszorús elzáródás következtében.
Felesége Bonczy Erzsébet volt, Bonczy Sándor ügyvéd és Hercz Róza lánya, akivel 1919. július 17-én Budapesten kötött házasságot.[6] Gyermekük: Kellermann Éva.
A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra.[7]
Művei
[szerkesztés]- Élő piócza a légcsőben. (Orvosi Hetilap, 1917, 30.)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Koronás arany érdemkereszt
- Vöröskereszt II. osztályú díszjelvénye
- Signum Laudis
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 93/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 22.)
- ↑ Budapesti Orvosi Újság, 1914. szeptember 17. (12. évfolyam, 38. szám)
- ↑ Budapesti Közlöny, 1917. november 24. (51. évfolyam, 272. szám)
- ↑ Az Ujság, 1921. október 9. (19. évfolyam, 225. szám)
- ↑ Mult és Jövő, 1926 (16. évfolyam)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 616/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 22.)
- ↑ (1944. március 21.) „Gyászjelentése”. Pesti Hírlap 66 (65). (Hozzáférés: 2023. április 22.)
Források
[szerkesztés]- (szerk.) Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona 1919–1930. A magyar legujabb kor története, A Magyar Feltámadás Lexikona Kiadása, Budapest, 1930 (2. kiadás: Budapest, 1932)
- De Sgardelli Caesar. A magyar királyi budapesti 29. honvédgyalogezred és a magyar királyi 29. népfölkelő gyalogezred hadtörténeti emlékkönyve. Hozzáférés ideje: 2023. április 22.
