Keller László (orvos)

Keller László
Született	1928. július 19. Mezőcsát
Elhunyt	2004. június 11. (75 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Mike Terézia (1950–2004)
Foglalkozása	belgyógyász szerkesztő
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (1946–1952, orvostudomány)
Sablon • Wikidata • Segítség

Keller László (Mezőcsát, 1928. július 19. – Budapest, 2004. június 11.) belgyógyász, egyetemi tanár, lapszerkesztő.

Élete

Keller Béla (1900–1949) nyomdász, nyomdatulajdonos és Schvarcz Margit (1904–1944) fiaként született zsidó családban. Gyermekkorában tartották a pészahot, a böjtöt jom kippur idején, szombatonként alkalmanként ellátogattak a zsinagógába. Nővére Keller Edith (1923–1944) volt.

A mezőcsáti zsidó elemi iskolában tanult négy évig, majd négy évet polgári iskolában végzett. 1938-ban beiratkozott a Miskolci Református Lévay József Gimnáziumba, ahol 1946-ban kitüntetéssel érettségizett. 1944 májusában felállították a gettót Mezőcsáton, ahonnan előbb apját, majd 3 héttel később őt is munkaszolgálatra vitték. Ugyanabba a munkásszázadba került, mint édesapja. Egy éven át dolgoztatták őket a Keleti-Kárpátokban, sebesülteket szállítottak és aknákat szedtek. Ezután a frontra vitték őket. 1944 októberében visszatértek Magyarországra, de 1945 márciusában a német katonák a munkaszolgálatosokat Bécsbe vitték. Aki ellenállt, lelőtték. Végül gyalog jutottak vissza Magyarországra 1945 áprilisában. Anyját, nagyanyját és nővérét Auschwitzban gyilkolták meg.

1946 szeptemberében kezdte meg orvosi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán, s itt találkozott későbbi feleségével, Mike Teréziával. 1952. augusztus 1-jén avatták orvosdoktorrá (summa cum laude minősítéssel). 1952 és 1955 között katonaorvos volt Móron, majd a Fővárosi István Kórházba került a Belgyógyászati Osztályra, segédorvosi, alorvosi beosztásba. 1956-ban belgyógyászatból szerzett szakképesítést. Gerő Sándor professzor meghívására 1960-tól 1971-ig a Budapesti Orvostudományi Egyetem III. Belgyógyászati Klinikájának tanársegéde, illetve adjunktusa volt. A belgyógyászat mellett elkötelezett híve lett az érbetegségek, a lipidanyagcsere kutatásának. Tevékeny szerepet vállalt az egyetemi oktatásban is. 1971-ben az arteriosclerosis patogenezise témakörben védte meg kandidátusi értekezését. 1974-ben címzetes egyetemi docensi, 1980-ban címzetes egyetemi tanári kinevezést kapott. A Fővárosi István Kórházban 1971. szeptember 1-jével nevezték ki osztályvezető főorvosnak az I. Belgyógyászat élére, s ezt a tisztséget 1996. december 31-ig töltötte be. Nyugdíjasként, tanácsadóként haláláig itt is tevékenykedett.

Vezetőségi tagja volt a Magyar Belgyógyászati Társaságnak és a Magyar Arteriosclerosis Társaságnak. Több mint egy évtizeden át a Fővárosi Belgyógyász Szakfelügyelet tagja és a dél-pesti régió vezető főorvosa volt. Tevékenyen részt vett a Belgyógyászati Szakmai Kollégium munkájában is. 1977-től haláláig tagja volt az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának. Negyedszázadon át az Orvosi Hetilap szerkesztőségének vezető munkatársa, 1989-től 2004-ig pedig a lap főszerkesztő-helyettese volt.

Művei

• Rheographia. Kusztos Dénessel. (Orvosi Hetilap, 1961, 6.)
• Cerebrovascularis insultus okozta antidiabeticus effectus. Kusztos Dénessel. (Orvosi Hetilap, 1961, 19.)
• A portosystemás encephalopathia. (Orvosi Hetilap, 1961, 52.)
• Tapasztalatok a cholesterin biosynthesisét gátló Triparanol alkalmazásával atherosclerosisos betegeken. Gergely Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1962, 15.)
• Magas (báziskörüli) szívizominfarctusok diagnosztikája. Zulik Róberttel. (Orvosi Hetilap, 1963, 10.)
• Jód¹³¹ trioleinnel végzett vizsgálatok atherosclerosisos betegeken. Erdélyi Gáborral, Balázsi Imrével. (Orvosi Hetilap, 1963, 16.)
• Tapasztalatok néhány antilipaemiás szerrel. Rétsági Györggyel, Báry Lujzával, Gergely Jánossal, Gerő Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1963, 22.)
• A synkardialis massage hatásának rheographiás vizsgálata. Kusztos Dénessel, Fonó Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1964, 12.
• A myokardiális infarctus távolabbi prognosisa (9 évre terjedő katamnesztikus vizsgálatok alapján). I. A túlélés alakulása. Rétsági Györggyel, Balázsi Imrével. (Orvosi Hetilap, 1964, 16.)
• A myokardiális infarctus távolabbi prognózisa (9 évre terjedő katamnesztikus vizsgálatok alapján). II. A túlélést befolyásoló tényezők. Rétsági Györggyel, Balázsi Imrével. (Orvosi Hetilap, 1964, 17.)
• A magnézium anyagcsere kórélettani és klinikai jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1964, 34.)
• A serum cholesterin- és összlipoid-szint 3324 egyén vizsgálata alapján. Rétsági Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1964, 47.)
• A J¹³¹ triolein próba diagnosztikus értékének fokozása atherosclerosisban. Erdélyi Gáborral, Sebestyén Margittal, Madarász Máriával. (Orvosi Hetilap, 1965, 42.)
• Ethyl-chlorphenoxy-isobutyrat hatása coronariasclerosisos betegek serum lipoid értékeire. Rétsági Györggyel, Sebestyén Margittal, Dicsendy Saroltával, Erdélyi Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1966, 22.)
• Coronariascleroticus egyének ²⁸Mg-anyagcseréjének vizsgálata. Gács Jánossal, Pál Imrével, Törkő Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1966, 35.)
• A serum lipidfractiók zsírsavösszetétele coronariasclerosisban és cerebrosclerosisban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1966, 47.)
• Heparin hatása coronariasclerotikus betegek alimentaris lipaemiájának eliminatiós szakára. Erdélyi Gáborral, Stützer Máriával, Sebestyén Margittal, Végh Mártával és Nemesánszky Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1969, 1.)
• A vér fibrinolyticus aktivitása atherosclerosisban. Záborszky Katalinnal, Farády Ágnessel. (Orvosi Hetilap, 1970, 27.)
• A nicotinoil-alcohol (beta-pyridyl-carbinol-tartarat) hatása a vérlipidekre és a véralvadás egyes tényezőire. Steingaszner Olgával, Fejéregyházi Istvánnal, Záborszky Katalinnal. (Orvosi Hetilap, 1972, 15.)
• Vérlipidek összehasonlító vizsgálata coronariascleroticus és cerberoscleroticus betegeken. Fischer Jánossal, Farádi Ágnessel. (Orvosi Hetilap, 1974, 23.)
• Különböző érterületek sectiós anyagon észlelt atherosclerosisának megoszlása és összefüggése az élőben meghatározott serum cholesterin szinttel. Jankovich Rezsővel, Fischer Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1975, 35.)
• Akut cerebrovasculáris kórképek néhány klinikai és epidemiológiai sajátosságának hosszúlejáratú kooperatív vizsgálata. Többekkel. (Népegészségügy, 1976, 6.)
• Infarctus Regiszter – egy évtized elemzése. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1981, 12.)
• Heveny cerebrovascularis kórképek néhány klinikai-epidemiológiai sajátosságának vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1984, 24.)
• A myocardialis infarctus néhány epidemiológiai sajátossága 40 év alatti életkorban. Panykó Margittal, Jánosi Andrással. (Orvosi Hetilap, 1986, 26.)
• Szérum elasztinolitikus aktivitás és vérlipidek az arteriosclerosis különböző klinikai formáiban és acut myocardialis infarctusban. Landi Annával, Mezey Zsuzsannával, Bihari-Varga Magdolnával. (Orvosi Hetilap, 1991, 20.)
• Arteriosclerosis obliteransos betegek angiográfiás eltéréseinek összefüggése klinikai adatokkal és kockázati tényezőkkel. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1993, 47.)
• Prognosztikai vizsgálatok arteriosclerosis obliteransos betegekben. Landi Annával, Osgyán Tiborral, Gálos Gizellával. (Orvosi Hetilap, 1994, 41.)
• A fekvőbetegek orvosi dokumentációjának minőségellenőrző vizsgálata a Fővárosi Szent István Kórházban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1999, 11.)

Díjai, elismerései

• Markusovszky-díj (1965)
• Markusovszky Lajos-emlékérem (1978)
• Kiváló orvos (1988)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Keller László. www.eternalechoes.org (Hozzáférés: 2025. január 6.)
• Fehér János (2004. július 25.). „Keller László dr. (1928-2004)”. Orvosi Hetilap 145 (30), 1547. o. (Hozzáférés: 2025. január 6.) 

További információk

• Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9