Keleti pézsmacickány

Keleti pézsmacickány
	Természetvédelmi státusz
	Veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Eulipotyphla;
Család:	Vakondfélék (Talpidae);
Alcsalád:	Vakondformák (Talpinae);
Nemzetség:	Pézsmacickányok (Desmanini);
Nem:	Desmana; Güldenstädt, 1777
Faj:	D. moschata;
Tudományos név
	Desmana moschata; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
	a nemnek a szinonimái: Caprios Wagler, 1830; Desman Lacepède, 1799; Desmanus Rafinesque, 1815; Galemodesmana Topachevskii & Pashkov, 1983; Myale Gray, 1821; Mygale Cuvier, 1800; Myogale Brandt, 1836; Myogalea J. B. Fischer, 1829; Palaeospalax Owen, 1846; Pliodesmana Topachevskii & Pashkov, 1983; Praedesmana Topachevskii & Pashkov, 1983; a fajnak a szinonimái: Castor moschatus Linnaeus, 1758; Desmana moscovitica (Geoffroy, 1811);
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Keleti pézsmacickány témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti pézsmacickány témájú médiaállományokat és Keleti pézsmacickány témájú kategóriát.

A keleti pézsmacickány (Desmana moschata) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a vakondfélék (Talpidae) családjába tartozó faj.

Nemének egyetlen faja.

A régebbi rendszertani besorolások szerint a rovarevők (Insectivora) rendjébe, aztán pedig a saját pézsmacickányformák (Desmaninae) alcsaládjába tartozott; azonban manapság újból vakondformának számít.

Előfordulása

A volt Szovjetunió európai területein él, szigetszerűen fordul elő Ázsiában. A patakokban és álló vizekben érzi jól magát. A 19. és 20. században a prémjéért vadászták, fenyegeti a mezőgazdaság terjeszkedése és verseng a betelepített fajokkal - nutria (Myocastor coypus), pézsmapocok (Ondatra zibethicus) -, az IUCN vörös listája a sebezhető kategóriába sorolja a fajt.

Megjelenése

A pireneusi pézsmacickánynál nagyobb - fejtesthossza 18–21,5 centiméter, farokhossza 17–21,5 centiméter - bundája felül inkább szürkésbarna.

Életmódja

A természetes életmódjáról keveset tudunk. A vízparton építi a fészkét. Pézsmaszaggal jelöli területét. Éjszaka aktív. Étrendjébe bele tartoznak a halak, puhatestűek, rákok és kétéltűek.

Szaporodása

A nőstény 2 - általában 3-6 - kölyköt hoz világra tavasszal és ősszel.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
Búvár zsebkönyvek: Kisemlősök
ARKive.org
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap