Ugrás a tartalomhoz

Keleti lódarázs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keleti lódarázs
Görögországi példány
Görögországi példány
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Redősszárnyú-darázs alkatúak (Vespoidea)
Család: Valódi darazsak (Vespidae)
Alcsalád: Vespinae
Nem: Vespa
Linnaeus, 1758
Faj: V. orientalis
Tudományos név
Vespa orientalis
Linnaeus, 1771
Szinonimák
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Keleti lódarázs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti lódarázs témájú médiaállományokat és Keleti lódarázs témájú kategóriát.

A keleti lódarázs (Vespa orientalis) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a valódi darazsak (Vespidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A keleti lódarázs előfordulási területe, amint neve is mutatja, Kelet-Ázsiától kezdve, a Közel-Keletig és Anatóliáig, valamint Európában Görögországig. Észak-Afrika keleti felén és Madagaszkáron is vannak állományai.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Vespa orientalis arabica Giordani Soika
  • Vespa orientalis somalica Giordani Soika, 1934
  • Vespa orientalis zavatarii Guiglia & Cap., 1933

Megjelenése

[szerkesztés]

A királynő testhossza 25-35 milliméter; a heréé és a dolgozóké 20-25 milliméter. Habár a két nem között, van egy kis méretkülönbség; a kettőt a csápjaikat alkotó ízek számából lehet megtudni; a herének 13 íze van, míg a királynőnek, csak 12. Testszínük vöröses; a pofán és a potrohon sárga foltozással.

Életmódja

[szerkesztés]

Ez a rovarfaj mindenevő; egyaránt táplálkozik elpusztult állatok tetemeiből és gyümölcsökből is, ezeken kívül élőállatokat is zsákmányol. Nagyon aktív; az emberre is rátámad, de csak akkor, ha provokálják. Azokon a helyeken, ahol túlságosan elszaporodik, ott kártevővé válik. A darázsfészkeit faodúkba, épületek réseibe, vagy nagy kövek közé építi.

Érdekesség

[szerkesztés]

Egy kutatás szerint a keleti lódarázs kültakarójába ágyazott xantopterin - sárga színű, kristályos vegyület - segítségével a fényt elektromos energiává alakítja, ami megmagyarázza, miért aktívabbak ezek a darazsak magasabb fényintenzitásnál. A fényenergia hasznosításának pontos biokémiai mechanizmusát még nem sikerült felderíteni, jelenleg ez az egyik aktív és fontos kutatási terület. (Plotkin et al., Naturwissenschaften (2010) 97:1067–1076)[1][2][3]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]