Keleti Vince

Keleti Vince
Született	Kaesz Vince 1856. december 13. Buda
Elhunyt	1888. augusztus 25. (31 évesen) Besztercebánya
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	bölcseleti doktor, pedagógus
Sablon • Wikidata • Segítség

Keleti Vince (Kaesz Vince, Buda, 1856. december 13. – Besztercebánya, 1888. augusztus 25.) bölcseleti doktor, főgimnáziumi tanár.

Élete

Budán született, ahol édesapja hajdan jobb napokat látott polgár volt és 1870-ben történt halálakor rossz körülmények közt sinylődött. Keleti neveltetésére legnagyobb befolyással édesanyja volt. 1866-tól 1874-ig a budai királyi egyetemi gimnáziumot látogatta; utóbbi évben változtatta Kaesz családi nevét Keletire. Tanára, Ponori Thewrewk Emil buzdítására a klasszika-filológia tanulmányozására adta magát. 1874-tól 1877-ig a budapesti egyetem hallgatója volt és 1877-78-ban a gyakorló iskolának tagja. 1878-ban tanári oklevelet nyert és szeptembertől a budai gimnáziumnál póthelyettesi minőségben alkalmazták. 1879 elején a szombathelyi prémontreiek főgimnáziumában rendes tanár lett; áprilisban bölcseletdoktorrá avatták és azon év őszén Budapestre került az V. kerületi királyi katolikus főgimnáziumhoz, hol három évet töltött helyettesi minőségben. 1882. augusztus 10-én a besztercebányai királyi főgimnáziumhoz nevezték ki rendes tanárnak; a klasszika-filológián kívül tanította a magyar, német és francia nyelvet. 1884-ben állami ösztöndíjjal Berlinben a pergamoni leleteket tanulmányozta. A felvidéki közművelődési egyesület zólyommegyei választmányának 1885-től 1888-ig titkára volt. A besztercebányai magyar színpártoló egyesültnek is volt titkára.

Újságcikkei

Cikkei az Egyet. Philologiai Közlönyben (1879., 1884. Pergamon és a gigantomachia. 1887. Cicero de imperio Gn. Pompei iskolai tárgyalása); munkatársa volt a besztercebányai Zólyommegyei Lapoknak (1883-84. Uti levelek stb.); ezek megszüntével a turócszentmártoni, később selmecbányai Felvidéki Hiradóhoz (1884-87.) szegődött; mindkét lapba színikritikát és egyéb cikkeket írt; programmértekezései a budapesti V. kerületi királyi gimnázium Értesítőjében (1781. Az olympiai ásatások), a besztercebányai királyi gimnázium Értesítőjében (1885. Sallustius Jugurthájának 17-19. fejezete az iskolában tárgyalva.)

Munkái

1. Antonios Diogenes és Lukanos. Budapest, 1879. (Doktori értekezés.)
2. Római régiségek. Wilkins A. S. után angolból ford. Uo. 1881. (Történeti kézikönyvek 5.)
3. M. Tullii Ciceronis de imperio Gnaei Pompei oratio. Magyarázta. Uo. 1881. (Jeles Irók Iskolai Tára 27.)
4. A beszterczebányai magyar szinpártoló egyesület története. Turócz-Szent-Márton, 1887. (Előbb a Felvidéki Hiradóban.)

Álneve és jegye

Dr. Argus és A-s, az említett két lapban mint szini referens.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• A budapesti kath. főgymnasium Értesítője 1883. 12. l.
• Pesti Hirlap 1888. 238. 1z.
• A beszterczebányai főgymnasium Értesitője 1895. 272. l.