Keleti Péter István

Keleti Péter István
Született	Ivzipovics Péter István 1904. december 10. Pécs
Elhunyt	1977. február 15. (72 évesen) Pécs
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1947. augusztus 31. – 1949)
Iskolái	Erzsébet Tudományegyetem (–1937)
Sablon • Wikidata • Segítség

Keleti Péter István (Pécs, 1904. december 10. - Pécs, 1977. február 15.) ügyvéd, a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője.

Élete

Gyermek- és ifjúkora

Ivzipovics Ferenc István vasesztergályos majd mozdonyvezető és Strojinl Ilona gyermeke. Egy testvére volt. Római katolikus vallásban nevelkedett. Az elemi elvégzése után a pécsi Pius Katolikus Főgimnáziumban tanult, érettségi vizsgáját 1923-ban tette le. Tanulmányait pár évre felfüggesztette, családi okok miatt Bulgáriában, Törökországban, Egyiptomban és Görögországban élt. Hazatérve 1927-ben jogi tanulmányokba kezdett a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemen. Az egyetem elvégzése és a szakvizsga letétele után 1937-ben önálló irodát nyitott. Nevét 1924-ben magyarosította.

Politikai pályája

1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba, de amikor az a Magyar Kommunista Párt szalámitaktikája hatására balra tolódott, kilépett a pártból, és a Demokrata Néppárthoz csatlakozott. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a Baranya és Tolna vármegyei választókerületből bekerült az Országgyűlésbe. Nagyon aktív frakciómunkát végzett, és számos alkalommal felszólalt az üléseken. Pártja, a Demokrata Néppárt frakciójának megszűnése után párton kívüli képviselőként tagja maradt a Parlamentnek.

A diktatúra idején

Mandátumának lejárta után, 1951-ben pécsi ingatlanjait elvették és "államosították". 1958-ban pedig az Ügyvédi Kamara törölte saját névjegyzékéből, mint aki „az ügyvédi hivatás további gyakorlására alkalmatlan”. Az ügyvédi munkától való eltiltása után alkalmi és évekig fizikai munkából volt kénytelen családját eltartani. 1964-ben képviselőtársa Matheovits Ferenc perében negyedrendű vádlottként ("összeesküvésben való részvétel" vádjával) a Budapesti Fővárosi Bíróság 1964 októberében három évi szabadságvesztésre ítélte és öt esztendőre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Büntetését a szegedi Csillagbörtönben töltötte le. Szabadulása után teljes visszavonultságban élt, 1977-ben hunyt el.

Források

• Országgyűlés almanachja 1947-1949, 199-200. o.
• Keleti Péter István szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány Archiválva 2014. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben