Kelemen Endre (orvos, 1899–1965)
| Kelemen Endre | |
| Született | 1899. február 7. Kistapolcsány |
| Elhunyt | 1965. október 20. (66 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Elemér Mária Margit (h. 1925–1929) Erdős Ilona (h. 1929–1933) Gaál Magdolna (h. 1935–?) Ágoston Klára (h. 1951–1965) |
| Foglalkozása | orvos |
| Iskolái | Pécsi Tudományegyetem (–1922, orvostudomány) |
Kelemen Endre (Kistapolcsány, 1899. február 7. – Budapest, 1965. október 20.) főorvos, egyetemi tanársegéd, törvényszéki orvosszakértő.
Életpályája
[szerkesztés]Kelemen (Kohn) Izidor Jenő (1873–1939)[2] igazgató-főorvos és Eisenberg Irén (1878–1965) gyermekeként született evangélikus hitre tért zsidó családban. Középiskolai tanulmányait a Magyar Királyi Tanárképző-Intézet Gyakorló Főgimnáziumában végezte, ahol tizenhét éves korában érettségi vizsgát tett. Az első világháború idején különböző hadikórházakban teljesített szolgálatot. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta tanulmányait, majd 1922-ben a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen avatták orvosdoktorrá. Oklevelének megszerzését követően kinevezték az egyetem Kórbonctani Tanszéke mellé díjas gyakornoknak.[3] Később ugyanott tanársegéddé választották.[4] 1925-től a Dr. Pápay-féle Oltóanyag és Szérumintézet Rt. vezető főorvosa, s mellette az Apponyi Poliklinika proszektora lett. Az 1930-as évektől az Újpesti Szegény Gyermekkórház Egylet Gyermekkórházának főorvosaként működött. A második világháború alatt a Rökk Szilárd utcai internálótábor főorvosa volt. 1946 májusában törvényszéki orvosszakértővé nevezték ki.[5] Részt vett a Gutenberg nagy lexikon szerkesztésében. Tagja volt a Jó Egészség című egészségügyi lap szerkesztőbizottságának.
Halálát gócos tüdőgyulladás okozta.
Első felesége Elemér Mária Margit orvos volt, Elemér Gyula és Józipovich Mária Franciska lánya, akivel 1925. november 10-én Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[6] 1929-ben elváltak. Második házastársa 1929–1933 között Erdős Ilona (1906–1944),[7] harmadik Gaál Magdolna (1912–1962) volt.[8]
Művei
[szerkesztés]- A „Salan“ nevű uj desinficienssel végzett vizsgálatokról. (Gyógyászat, 1923, 17–18.)
- A háziállatoknak emberre is ragályos fertőző betegségei. (Állatorvosi Közlöny, 1931, 1–3.)
- A Zondeck-Aschheim-féle terhességi reakció. (Állatorvosi Közlöny, 1931, 7–9.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. április 22.)
- ↑ Kelemen Izidor halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 527/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 22.)
- ↑ Hivatalos Közlöny, 1922. szeptember 1. (30. évfolyam, 17. szám)
- ↑ Hivatalos Közlöny, 1923. február 16. (31. évfolyam, 4. szám)
- ↑ Szabadság, 1946. május 10. (2. évfolyam, 104. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1303/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 22.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Erdős Ilonával a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1914/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 22.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Gaál Magdolnával a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 29/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 22.)
Források
[szerkesztés]- A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
- szerk.: Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona (1930)
