Ugrás a tartalomhoz

Kelényi B. Ottó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kelényi B. Ottó
Született1897. február 25.[1][2][3]
Budapest[3]
Elhunyt1944 (46-47 évesen)
Állampolgárságamagyar[2]
Foglalkozása
Tisztségeosztályvezető (1922–1944, Budapest Gyűjtemény)
IskoláiKolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1920)
SablonWikidataSegítség

Kelényi Béla Ottó (Kelényi Béla Lajos) (Budapest, 1897. február 25.[6]Ausztria[7]/Bisingen[8], 1944. október) magyar könyvtáros, bibliográfus, történész, a budapesti csillagvizsgálók történetének kutatója.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei: Kelényi Gyula főmérnök (1861–1913)[9][10] és Sthymmel Irén voltak.[6] Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte el a Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol 1920-ban történelem-latin szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1920-ban levéltárosi szakvizsgát is tett. Az egyetem után Sopronban vállalt tanári munkát; a helyi főreáliskola és leánygimnáziumban. 1922-től a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének a vezetője ideiglenes hivatalnokként, 1924-től kinevezett könyvtárosként. 1935-ben I. osztályú könyvtárossá, 1936-ban pedig II. osztályú főkönyvtárossá nevezték ki. Konzervatív katolikus oldalról indult, 1944-ben bekapcsolódott az illegális antifasiszta mozgalomba. A nyilasok letartóztatták és deportálták. Ausztriában egy koncentrációs táborban halt meg.

A Budapest története című sorozat tervezetének kidolgozója és az I. kötet felelős szerkesztője volt. Pest-Buda történetéről írt tanulmányokat.

Művei

[szerkesztés]
  • A gellérthegyi csillagvizsgáló Tittel Pál és Mayer-Lambert Ferenc idejében (1929)
  • A Pázmány Péter Tudományegyetem csillagvizsgáló intézete (Budapest, 1929)
  • Esterházy Károly gróf egri püspök csillagvizsgálójának könyvtára és az egri asztronómusok működése (1930)
  • A gellérthegyi csillagvizsgáló könyvtára (Budapest, 1930)
  • A magyar csillagászat története (Budapest, 1930)
  • Az egri érseki Líceum csillagvizsgálójának története (Budapest, 1930)
  • A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása (Tanulmányok Budapest múltáról, 1936)
  • Buda és Pest város képe az idegen utazások irodalmában (Tanulmányok Budapest múltjából, 1938)
  • Aquincum irodalma (Szász Bélával, A Fővárosi Könyvtár Évkönyve, 1939)
  • Iparosok és kereskedők Budán és Pesten a középkorban (Budapest Régiségei, 1943)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07642.htm, Kelényi Béla Ottó, 2017. október 9.
  2. a b Central Database of Shoah Victims' Names. (Hozzáférés: 2024. augusztus 25.)
  3. a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2024. augusztus 25.)
  4. Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
  5. Petőfi Irodalmi Múzeum
  6. a b Születése bejegyezve a Bp. VI. ker. állami születési akv. 633/1897. folyószám alatt.
  7. Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  8. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  9. Édesapja gyászjelentése
  10. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Bartha Lajos: A pest-budai csillagászat krónikása Kelényi Béla Ottó. = Meteor 1997/10.
  • A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára. Összeállította: Berkó Pál, Legányi Norbert. Pannonhalma, 1987. Széchenyi ny.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Főszerkesztő: Liptai Ervin. Budapest, Kossuth, 1987.
  • Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8