Kedves Miklós
| Kedves Miklós | |
| Született | 1933. március 21.[1][2][3] Szeged |
| Elhunyt | 2003. november 6. (70 évesen)[1][2][4] Szeged[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Szegedi Tudományegyetem (–1955) |
Kedves Miklós (Szeged, 1933. március 21. – Szeged, 2003. november[5]) magyar paleontológus, botanikus, egyetemi tanár. A biológiai tudományok kandidátusa (1965), a biológiai tudományok doktora (1974).
Életpályája
[szerkesztés]A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán 1955-ben szerzett biológia-kémia szakos középiskolai tanári diplomát. 1955-től a siófoki Perczel Mór Általános Gimnáziumban oktatott. 1958-ban egyetemi doktori címet szerzett „summa cum laude" minősítéssel, és visszakerült a Szegedi Egyetemre tanársegédnek. 1963-ban adjunktus lett. 1965–1975 között docensként dolgozott. 1966–1967 között egy évig Párizsban CNRS-ösztöndíjas volt. 1969–1970 között 3 hónapot kutatott Kairóban egyezményes tanulmányút keretében. 1973-ban az NSF és KKI közös kutatóprogramja keretében 3 hónapot töltött az Amerikai Egyesült Államokban. 1986-ban nyugdíjba vonult. 1996-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora és Habilitációs Bizottsága habilitált doktorrá nyilvánította.
Munkássága
[szerkesztés]Tagja volt a Magyar Biológiai Társaságnak, a Magyarhoni Földtani Társulatnak, az American Association of Stratigraphie Palynologists-nek, az Association des Palynologues de Langue Francaise-nek, az Association Internationale de Palynologie Africaine-nek, a New York Academy of Science-nek, a Research Fellow of the American Biographical Institute USA-nak, valamint az ICSU International Geosphere - Biosphere Program Magyar Nemzeti Bizottságának; az alábbi témák felelőseként: Techniques for Extracting Environmental Data of the Past; Evolutions of the biopolymer system of the cell walls; Adaption mechanisms of plants and the paleophytogeographical changes based on micro-and macro-remains. A Magyar Tudományos Akadémia több tudományos bizottságának is tagja volt, így a Citológiai Bizottságnak, Botanikai Bizottságnak. Ez utóbbinak egy három éves ciklusban titkára is volt. A Botanikai Bizottság keretein belül működő Palaeobotanikai Albizottság vezetője, majd a Palaeontológiai Tudományos Bizottság alelnöke volt két ciklusban. Haláláig tagja volt három tudományos MTA bizottságnak: a Mikrobiológiai, a Palaeontológiai és a Geonómiai bizottságnak.
A József Attila Tudományegyetem növénytani tanszékén címzetes egyetemi tanár volt. A Sejtbiológiai és Evolúciós Mikropaleontológiai Laboratórium vezetője volt. Az Acta Botanica Hungarica szerkesztőbizottsági tagja volt. Az Általános Mikrobiológiai Bizottság tagja volt.
Kutatási területe: a recens és fosszilis spórák és pollenszemek fény- és elektronmikroszkópos vizsgálata, a sporodermis, általában a növényi sejtfal biopolimer alkotóinak filogenezise. Több mint 300 tudományos közlemény szerzője.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b VIAF-azonosító. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b MAK (lengyel nyelven)
- ↑ a b PIM-névtér. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
- ↑ Magyar Földtani Társulat: In memoriam Kedves Miklós (több nyelv nyelven). Magyarhoni Földtani Társulat. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
- ↑ Gyászjelentése
Források
[szerkesztés]- Hermenn Péter: Ki Kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó. ISBN 963-8477-64-4
- http://epa.oszk.hu/01600/01635/00309/pdf/EPA01635_foldtani_kozlony_2004_134_3_451-478.pdf
- Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1989. (Szeged művelődéstörténetéből 7.)
- 40 éves „A Bakony természeti képe” kutatási program (Zirc, 2002)
További információk
[szerkesztés]- Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9
- Szegedi egyetemi almanach 1921-1970. Szerkesztette: Lisztes László, Zallár Andor. Szeged, Hungária ny., 1971.
- Szegedi ki kicsoda? 1998-99. Főszerkesztő: Dlusztus Imre. Szeged, Délmagyarország Kft., 1999.
- Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerkesztette: Szluka Emil, Schneider László. Budapest, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986-1988.