Kediet Ijill
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Kediet Ijill | |
Műholdas felvétel | |
Magasság | 915 m |
Ország | Mauritánia |
Relatív magasság | 596 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 22° 39′ 50″, ny. h. 12° 35′ 22″22.663889°N 12.589444°WKoordináták: é. sz. 22° 39′ 50″, ny. h. 12° 35′ 22″22.663889°N 12.589444°W | |
A Kediet Ijill (arabul:كديت إجيل) Mauritánia legmagasabb pontja a maga 915 méterével, ezzel Afrika 25. legmagasabb pontja és a világon a 168. legmagasabb pont.
Mauritánia Tiris Zemmour (تريس زمور) megyéjében található.
Keleten Zouérat és nyugaton Fderîck városa fekszik. A hegy és környezete gazdag vaslerakódásokban, amit a 11. század óta bányászhatnak és 1952 óta kereskedelmileg is hasznosítják. A jelenlegi aknákat egy 700 km hosszú vasúti pálya köti össze az Atlanti-óceán partján fekvő Nouadhibou-val, amely Mauritánia második legnagyobb városa és fontos kereskedelmi központja. A hegy és annak környezete kékes színűnek tűnik a nagy koncentrációban előforduló magnetit miatt, ami egy vasérc és természetes mágnes (ferrimágnes). A mágneses tulajdonsága miatt a hegy megzavarja a navigációs iránytűket. Hasonló mágneses mezők lehetővé tették a régió más lerakódásainak (magnetit guelbs) felfedezését az 1960-as években.
Történelme
[szerkesztés]Már a 11. században is vas és szén kitermelésre használták, de a mai napig is nagy mennyiségű vasat és szenet termelnek onnan ki, amit vasúttal szállítanak Mauritánia part menti városaiba.
Fderîk
[szerkesztés]Fderîck egy kis falu nem messze a hegytől, lakossága 5760 fő csupán.
A közelében található egy Fort Gouraud nevű erőd is, amely köré 1950-es évek vége felé építették a települést, hogy kinyerjék a környék vasércét.
Zouérat
[szerkesztés]Zouérat egy nagyváros, lakossága 44 649 fő, és rendelkezik egy repülőtérrel is.
A város a vasércbányászatnak köszönhetően fejlődött. Fderîck, Tazadit és Rouessa hematitbányái veszik körül. A város ad otthont Tiris Zemmour regionális közigazgatásának és katonaságának. A város lakosságának nagy része közvetlenül és közvetve a bányaiparban dolgozik. Jelentős számú külföldi munkavállaló él más afrikai országokból a városban. A szolgáltatások közé tartozik egy orvosi rendelő, társasági klub, medence, iskola és egy üzlet.
A 2000-es évek közepe óta egy kalyibaváros épült Zouérat köré. A két városrész elválasztása érdekében a hatóságok válaszul egy falat kezdtek építeni, amit a helyiek „mur de la honte”-nak azaz szégyenfalnak becéznek.