Kecskefűz

Kecskefűz
	Németországi példányok
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Malpighiales;
Család:	Fűzfafélék (Salicaceae);
Nemzetség:	Fűz (Salix);
Alnemzetség:	Salix subg. Caprisalix;
Fajcsoport:	Salix sect. Vetrix;
Faj:	S. caprea;
Tudományos név
	Salix caprea; L. 1753
Szinonimák
	Salix bakko KIMURA; Salix coaetanea Flod.; Salix hultenii Flod.;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kecskefűz témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskefűz témájú médiaállományokat és Kecskefűz témájú kategóriát.

A kecskefűz (Salix caprea) a Malpighiales rendjébe, ezen belül a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Ez a növény Európában és Ázsia nyugati- és középső részein őshonos.^[1]

Megjelenése

A kecskefűz 3-10 méter magas, termetes bokor vagy kisebb fa. Levelei 4-10 centiméter hosszúak és 2-4 centiméter szélesek, közepükön vagy a közepük fölött a legszélesebbek, elliptikusak vagy csaknem kerekdedek, hegyesek vagy tompák, rövid hegybe végződnek; felül kopaszak vagy elszórtan szőrösek, színük fénytelen olajzöld, érhálózatuk a levéllemez széle felé kifejezetten besüllyedt, fonákuk szürkésen molyhos szőrű. A feltűnően nagy barkavirágzatok lombfakadás előtt jelennek meg, felnyílás előtt ezüstös-fehér, prémes szőrőzet burkolja őket.

Életmódja

A kecskefűz a dombvidékektől mintegy 2000 méter magasságig nyirkos, gyakran vízfolyásos vályogtalajokon, erdei vágásokban, erdőszéleken, ligeterdőkben, tölgyesekben fordul elő. Erdei irtásterületeken, töltéseken, kavicsbányákban az elsőként megjelenő fás növények közé tartozik. Nem különösebben igényes, a gyengébb minőségű, de megfelelően nyirkos és jól szellőzött talajokon is jól fejlődik.