Kecskés Pál
| Kecskés Pál | |
| Magyarország – 20. század – | |
| Élete | |
| Született | 1895. május 18. Budapest |
| Elhunyt | 1976. június 30. (81 évesen) Budapest |
| Iskolái | Árpád Gimnázium (–1913) |
| Pályafutása | |
| Iskola/Irányzat | katolikus teológia |
| Fontosabb művei | A bölcselet története főbb vonásaiban |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskés Pál témájú médiaállományokat. | |
Kecskés Pál (Budapest, 1895. május 18. – Budapest, 1976. június 30.) római katolikus pap, filozófiai és teológiai doktor, egyetemi tanár, a 20. század első felének jelentős magyar filozófiatörténésze. Legismertebb műve a mintegy 700 oldalas A bölcselet története főbb vonásaiban.
Élete
[szerkesztés]Budapesten született. A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban tanulója. 1913-ban[1]jelesen érettségizett. Esztergomban, majd Bécsben tanult. 1917-ben szentelték pappá. Ezt követően hitoktatóként szolgált Budapesten, majd 1921-ben teológiai, 1923-ban pedig filozófiai doktorátust szerzett. 1928-tól a Budapesti Tudományegyetem hittudományi karán tanított. Két ízben (1938–1939, 1943–1944) a kar dékánjává választották. 1950-től a hittudományi kar jogutódán, a budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián folytatta oktatói tevékenységét. 40 évi egyetemi tanítóság után, 73 évesen 1968-ban tanszékvezető tanárként vonult nyugalomba. 1976-ban hunyt el Budapesten 81 évesen.
Művei
[szerkesztés]Kecskés Pál jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki. Folyóiratcikkein kívül a következő művei jelentek meg nyomtatásban:
- Das Problem der sittlichen Freiheit nach Spinoza und Thomas von Aquin. Budapest, 1923.
- A házasság etikája. Budapest, 1928. (Szent István Könyvek 61.)
- A modern lélektan és a skolasztika Archiválva 2018. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben. Budapest, 1930.
- A bölcselet története főbb vonásaiban. Budapest, 1933. (2. átdolgozott kiadás 1944; 3. kiadás 1981, az eredeti kiadás 2001-ben reprint kiadásban is megjelent a Gede Testvérek jóvoltából, ismertetővel Tudós-Takács János látta el.)
- Mi a bölcselet? Többekkel. Budapest, 1935. (Szent Tamás könyvtár 1.)
- A keresztény társadalomelmélet alapelvei Archiválva 2018. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben. Budapest, 1938.
- Az ember lelke. 8 előadás Archiválva 2018. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben. Budapest, 1943. (Szent Tamás könyvtár 7.)
- A középkor esztétikája. Budapest, 1943. (Esztétikai füzetek 11.)
- Etika. 1. évfolyamos jegyzet. Budapest, 1944. (A Magyar Királyi József nádor Közgazdasági Egyetem szociális tanfolyama)
- A keresztény társadalom-szemlélet irányelvei. Budapest, 1944.
- Szent Ágoston breviárium. Összeáll. és ford. Budapest, 1960.
- A lelki élet mesterei írásaiból. Válogatta. Budapest, 1963.
- Az erkölcsi élet alapjai Archiválva 2018. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben. Budapest, 1967.
- Lélekben és igazságban. Lelki kalauz. Budapest, 1976.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1912 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
Források
[szerkesztés]- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. [1]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [2]
- Kecskés Pál. Nemzeti Örökség Intézetének honlapja. (Hozzáférés: 2018. december 5.)
További információk
[szerkesztés]- Lánczi András: Kecskés Pál: A bölcselet története főbb vonásaiban. Kommentar.info.hu. [2018. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 5.)
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942. , 15–16. kötet (Kámea–Láz), Budapest, 1939