Kazinczy Ferenc Társaság
| Kazinczy Ferenc Társaság (KFT) | |
| Alapítva | 1985. április 26. |
| Típus | kulturális szervezet |
| Tevékenység | irodalmi és tudományos kiadványok gondozása |
| Székhely | 3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György utca 11. (Kazinczy Ferenc Múzeum) |
| Nyelvek |  magyar |
| Elnök | Nyiri Péter |
| Kulcsemberek | Ringer István, Kércsi Tibor alelnökök; Oláh Tamás és Balázs Tibor |
| Működési régió | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye |
| Elhelyezkedése | |
 Kazinczy Ferenc Társaság
Pozíció Sátoraljaújhely térképén
| |
 é. sz. 48° 23′ 51″, k. h. 21° 39′ 27″48.397530°N 21.657476°EKoordináták: é. sz. 48° 23′ 51″, k. h. 21° 39′ 27″48.397530°N 21.657476°E | |
| A Kazinczy Ferenc Társaság weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kazinczy Ferenc Társaság témájú médiaállományokat. | |
A Kazinczy Ferenc Társaság kulturális, irodalmi és honismereti jellegű közhasznú társadalmi szervezet. Székhelye Sátoraljaújhelyen, a Kazinczy Ferenc Múzeumban van. Működési területe különösen a történelmi Zemplén és Abaúj vármegyékre terjed ki.
Fő céljai többek között Kazinczy Ferenc emlékének ápolása, emlékhelyeinek gondozása, életművének feltárása és megismertetése; továbbá az egykori abaúji és zempléni területeken a helytörténet emlékeinek, a népi hagyományok kutatása, megismertetése és ápolása.
Története, tevékenysége
[szerkesztés]A szervezet létrehozását Kazinczy Ferenc születésének 225. évfordulóján, 1984. októberében határozták el és azt 1985. április 26-án tíz fővel alakították meg Sátoraljaújhelyen. 2009 elején a nyilvántartott tagok száma 270 körül volt.
Tevékenységének jelentős részét irodalmi és tudományos kiadványok alkotják. A Kazinczy működését bemutató írásokat, irodalomtörténeti, művelődéstörténeti, helytörténeti és néprajzi munkákat tartalmazó évkönyve, a Széphalom első alkalommal 1986-ban jelent meg, szerkesztője több mint húsz éven át Kováts Dániel volt. A társaság 2006-ig mintegy 70 könyvet gondozott vagy adott ki, közülük legjelentősebb a 2001-ben kiadott Sátoraljaújhely lexikona volt. Tagsága és az érdeklődők részére évente kétszer hírlevélben számol be programjairól, ismerteti kiadványait, előadásokat, életrajzokat ad közre.
Rendezvényei között emlékülések, kiállítások, előadások szerepelnek; az anyanyelv ápolása, a népi értékek védelme és bemutatása a célja országos és regionális konferenciáinak. Kiemelkedő jelentőségűek a megyében, illetve a határ túlsó oldalán szervezett szabadegyetemei.
A társaságnak igen jelentős szerepe volt abban, hogy létrejött és 2008. áprilisában megnyílhatott Széphalmon a Magyar Nyelv Múzeuma.
A társaság tisztségviselői
[szerkesztés]Megalakulásakor a társaság elnöke Kováts Dániel nyelvész, irodalomtörténész, a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola tanára, alelnöke Bencsik János és Gulyás Mihály, titkára Hőgye István volt.
A társaság elnöke 2009 elején Fehér József irodalomtörténész, a Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatója, alelnökei Bencsik János ny. tokaji múzeumigazgató és Bojtor István ny. göncruszkai lelkipásztor, titkára Kiss Endre József, a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatója volt.
Források
[szerkesztés]- A Kazinczy Ferenc Társaság alapszabálya. [2009. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 18.)
- Bojtor István: Széphalom szelleme. Húszéves a Kazinczy Ferenc Társaság. Zempléni Múzsa, 2006. nyár. [2008. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 18.)
- Csohány János: A Kazinczy Ferenc Társaság. Harangszó, 2009. január. (Hozzáférés: 2009. február 18.)[halott link]
- Kováts Dániel: A Széphalomtól a Jászság évkönyvig, 2002 (Hozzáférés: 2009. február 18.)[halott link]
További információk
[szerkesztés]- Kováts Dániel: A Kazinczy Ferenc Társaság 35 éve. 1984–2019; Kazinczy Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely, 2020
