Katona Lajos (kohómérnök)
| Katona Lajos | |
 | |
| Született | 1866. április 21.[1] Nagybánya[2] |
| Elhunyt | 1933. július 4. (67 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | kohómérnök |
| Iskolái | Selmeci Akadémia (–1889) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Katona Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Katona Lajos (Nagybánya, 1866. április 21. – Budapest, 1933. július 4.) kohómérnök.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei: Katona Lajos (1829–1902)[4] és Szobonya Karolina voltak.[5] 1889-ben végzett a Selmecbányai Akadémia hallgatójaként. Az osztrák-magyar államvasút társaság resicabányai vasműveinek szolgálatába lépett, s ott a nagyolvasztók főnöke lett. 1905-ben kilépett és magánmérnöki irodát nyitott. Tanulmányútjai során Európa és az USA csaknem minden nevezetesebb kohóművét meglátogatta. Utóbb a Ganz Vagon és Gépgyár acél- és vagonműhelyének főnöke lett.
Különösen a vaskohászat és a hengerlés kérdéseivel foglalkozott. Újszerű meglátásairól, újításairól beszámoló tanulmányait külföldi szakfolyóiratok is átvették. Elméleti síkon bebizonyította a közvetlen acélgyártás lehetőségét. Elgondolásait később a svéd és amerikai kísérletek a gyakorlatban is igazolták.
Művei
[szerkesztés]- Új alap a vas és acél gyártására közvetlenül az ércekből (Bányászati és és Kohászati Lapok, 1907)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. december 23., PIM81504
- ↑ Budapesti negyed (magyar nyelven)
- ↑ Édesapja gyászjelentése
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 1389/1933. folyószám alatt.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk
[szerkesztés]- Kail J.: Bodfalvi Katona Lajos (Bányászati és Kohászati Lapok, 1933)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
- Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9