Katona József Álmos
Katona József Álmos | |
Született | 1989. augusztus 30. (35 éves)[1] Eger[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Katona József Álmos (Eger, 1989. augusztus 30. –) pályafutását Egerben kezdte angol-magyar szakos tanárként, később pedig a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, majd a Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, vezetője volt.[2]
Tanulmányai során lehetősége nyílt a nyelvészet, a fordítástudomány, az irodalomtudomány és általában véve a pedagógiaelmélet és -gyakorlat, valamint a neveléspszichológia behatóbb megismerésére. Ebből kifolyólag kutatási területei elsősorban a nyelvpedagógiát, az anyanyelvi nevelést és az idegennyelv-oktatást érintik, valamint az irodalmi hagyományszövegek (nyelvi) identitásalakításban és nyelvi készségfejlesztésben betöltött szerepét.
Életút
[szerkesztés]Egerben nyolcosztályos gimnáziumi képzésbe járt, az Egri Dobó István Gimnáziumba, ahol latint, németet és angolt tanult. Ugyanitt folytatta egyetemi tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskolán (ma: Eszterházy Károly Egyetem), ahol a Kepes György Szakkollégium tagja, az ottani Neveléstudományi tagozat vezetője is volt. Angol-magyar szakos tanári és európai uniós szaknyelvi szakirányú végzettsége megszerzése után az ELTE Bölcsészettudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Doktori Iskolájában abszolvált, jelenleg doktrojelölt.
Munkásság
[szerkesztés]Egyetemi évei során érdeklődési területe leginkább a nyelvpedagógiára, az anyanyelv szerepére a magyarországi idegennyelv-oktatásban, a nyelvi készségfejlesztésre terjedt ki olyan jelentős tanáregyéniségek hatására, mint Budai László és Eőry Vilma.
A Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjánál fő munkássága egy magyar nyelvi tervezési dokumentum (nyelvstratégia) előkészítését és összeállítást koordinálta.
Gyakorlótanárként és tananyagfejlesztőként társszerzője az Oktatási Hivatal által kiadott, a 2020-as NAT-ra épülő, "B" jelű 11.-es és 12.-es Magyar nyelv tankönyveknek,[3][4] továbbá az emelt szintű magyar nyelv érettségigyakorlósornak[5] és több elektronikus tananyagnak.
Küldetés
[szerkesztés]Elsődleges küldetésének tartja, hogy munkáival hozzájáruljon a magyar anyanyelvű és anyanyelvi pedagógia és nevelés fejlesztéséhez, valamint általban véve is a magyar nyelv fejlesztéséhez: legyen szó nyelvoktatásról, anyanyelvi nevelésről, közérthető kommunikációról.
Fordításművei
[szerkesztés]Tudományos publikációin túl hazai és nemzetközi kortárs kiadványokban jelentek meg versei és műfordításai. Utóbbiból kiemelendő W. B. Yeats A coat (Egy köntös) című versének,[6] valamint John Fowles The Ebony Tower (Az ébenfa torony) című regényrészletének fordítása.[7]
Publikációk, megjelenések
[szerkesztés]Katona József Álmos – Maleczki József (szerk.) (2016): A pontos fogalmazás művészete. Budapest: Magyar Nyelvstratégiai Intézet.[8]
Katona József Álmos – Szoták Szilvia – Kocsyné Takács Ildikó (szerk.) (2018): Nyelvünkben otthon? – Esélyt mindenkinek! Budapest: L'Harmattan – Magyar Nyelvstratégiai Intézet, 109 p.[9]
Bódi Zoltán – Katona József Álmos (szerk.) (2018): Gazdaság és szaknyelv. Budapest: L'Harmattan – Magyar Nyelvstratégiai Intézet, 188 p.[10]
Katona József Álmos (2018): Aránytalan nyelvhasználat az idegen nyelvi órákon, nyelvoktatásunkban. In: Dombi Judit – Farkas Judit – Gúti Erika (szerk.): Aszimmetrikus kommunikáció – aszimmetrikus viszonyok. Konferencia helye, ideje: Pécs, Magyarország 2017.08.30. – 2017.09.01. Bicske: SZAK Kiadó, pp 248–264.[11]
Katona József Álmos (2019): A határon túli nyelvhasználat és a határon túl használt tankönyvek nyelvezetének összefüggései. ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE (1215-1807 1788-2400): 69 5-6 pp 78–94.[12]
Katona József Álmos (2019): Miért nem kellene lájkolni? Újságcikk. HEVES MEGYEI HÍRLAP (0865-9109): 30 266 pp 11–11[13]
Katona József Álmos (2019): A nagy székely mesemondó: Jobban oda kellene figyelnünk Benedek Elek életművére. Újságcikk. HEVES MEGYEI HÍRLAP (0865-9109): 30 226 pp 12–12[14]
Katona József Álmos (2020): A népmesék és a(z anya)nyelv : A mese mint nyelvi természetű identitásalakzat. In: Berta Péter – Vizi László Tamás (szerk.): A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2019. Budapest: Magyarságkutató Intézet, pp 251–276 (2020) (A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 2677-0261; 11)[15]
Katona József Álmos (2020): Kultúra – nyelv – hagyomány, avagy hagyományszövegeink szerepe mindennapjainkban. Online cikk. Közzétéve: 2020. január 22., MKI Hírek[16]
Katona József Álmos (2020): „Nem tehetek arról, hogy megszülettem, és nem tehetek arról, hogy meghalok. Ami a kettő között van, arról tehetek.” Online cikk. Közzétéve: 2020. február 27., MKI Hírek[17]
Takaró Mihály: Tőkéczki és Takaró – Történelem és irodalom mindenkinek (2021): A magyar gyermekirodalom. Az interjút adta: Katona József Álmos és Sándor Csilla. Műsoridő: 2021. március 29., M5[18]
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar Nemzeti Névtér, 2019. (Hozzáférés: 2023. október 31.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Katona József Álmos (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
- ↑ Tankönyvkatalógus - Magyar nyelv 11. Tankönyv (hu-HU nyelven). Tankönyvkatalógus. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
- ↑ Tankönyvkatalógus - Magyar nyelv 12. tankönyv (hu-HU nyelven). Tankönyvkatalógus. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
- ↑ Tankönyvkatalógus - Gyűjtemény a MAGYAR NYELV emelt szintű oktatásához (hu-HU nyelven). Tankönyvkatalógus. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
- ↑ József Álmos Katona | Yeats Reborn. yeatsreborn.eu. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
- ↑ 5pofon (magyar nyelven). Régikönyvek - Régi könyvek az Interneten!. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
- ↑ admin: Bemutatták a “Jogalkotás érthetően – a pontos fogalmazás művészete” című kötetet | Világos beszéd (magyar nyelven), 2016. október 13. (Hozzáférés: 2021. május 22.)[halott link]
- ↑ Nyelvünkben otthon (Budapest, 2018). www.szaktars.hu. [2021. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
- ↑ Gazdaság és szaknyelv (Budapest, 2018). www.szaktars.hu. [2021. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
- ↑ Aránytalan nyelvhasználat az idegen nyelvi órákon, nyelvoktatásunkban, SZIMMETRIKUS KOMMUNIKÁCIÓ − ASZIMMETRIKUS VISZONYOK, 248–264. o.. ISBN 978-963-9863-57-6
- ↑ A határon túli nyelvhasználat és a határon túl használt tankönyvek nyelvezetének összefüggései | Pedagógiai Folyóiratok. folyoiratok.oh.gov.hu. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
- ↑ Magyar Tudományos Művek Tára. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
- ↑ Magyar Tudományos Művek Tára. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2019 (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Kultúra – nyelv – hagyomány, avagy hagyományszövegeink szerepe mindennapjainkban (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: „Nem tehetek arról, hogy megszülettem, és nem tehetek arról, hogy meghalok. Ami a kettő között van, arról tehetek.” (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: "Tőkéczki és Takaró: Történelem és irodalom mindenkinek” - A mese (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 22.)