Katona Ágnes (zongoraművész)
| Katona Ágnes | |
| Született | 1931. április 4.[1] Budapest[1][2] |
| Elhunyt | 2019. június 2. (88 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Unger György |
| Szülei | Katona Rezső Rudolf Kepes Erzsébet |
| Foglalkozása | zongoraművész |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1945–1952) |
| Kitüntetései | SZOT-díj (1965)[1] |
| Zenei pályafutása | |
| Kiadók | Hungaroton |
| Együttes | Magyar zongorakettős |
| Hangszer | zongora |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Katona Ágnes (Budapest, 1931. április 4. – Budapest, 2019. június 2.) zongoraművész.
Élete
[szerkesztés]Budapesten született zenekedvelő családban. Édesnyja Kepes Erzébet, édesapja Katona Rezső Rudolf orvos létére kiváló műkedvelő gordonkajátékos volt.
Gyermekkorától kezdve játszott szülei zongoráján, tizennégy évesen jelentkezett a Zeneművészeti Főiskolára, és fel is vették. Az 1945/46-es tanévben az akadémiai zongora szakon tanult, a következő évben önként ismértlőként elvégezte ugyanezt a stúdiumot. Ebbenaz időben Böszörményi-Nagy Béla növendéke volt. Az 1947/48 tanévben a szabadiskolai zongora szakon tanult. 1948/49 és 1950/51 években művészképző szakra járt, ahol Ambrózy Béla volt a tanára. Kamarazenét Weiner Leónál tanult. A zongoraművészi oklevelet az 1951/52 tanévben szerezte meg. Zeneakadémiai tanulmányaira így emlékezett:
Sokan és sokat írtak már Weiner Leó legendás kamarazenei óráiról, ahol igen magas igényt támasztott velünk, növendékeivel szemben.
[...]
Jómagam két kiváló hegedűpartnerrel három éven át hetenként jártam a Tanár Úrhoz. Emellett félévig magánórákat is vettem tőle. Ő elnökölt a „Robitsek” emlékversenyen, ahol második díjat nyertem.
[...]
A mai napig az Ő tanításaiból élek, amikor zongorához ülök. (Természetesen Ambrózy Béla főtanszak-tanárom lényeglátó, művészi pedagógiai hatása mellett.)
1956-tól volt az Országos Filharmónia szólistája. A diploma megszerzése elvégzése után már önállóan hangversenyezett a Zeneakadémián,[3] Mozart D-dúr zongoraversenye.[4] Ettől kezdve hangversenyezett,[5][6] előadásai a rádióban is elhangzottak.[7][8] A kor jellegzetességeként elsősorban az ú.n. szocialista országokba jutott el, nyugatra csak később, például Olaszországba a Római Magyar Akadémián; Milánóban[9] és Bécsben.[10]
Hanglemezfelvételei a hatvanas-hetvenes években készültek. Szólistaként leginkább Liszt és Chopin műveit játszotta, de játszott nagyzenekarral is.
Művésztársai közül Gyarmati Vera említhető,[11] zongora-hegedű szonátákat adtak elő. Dévai Tiborral[12] alkotta a Magyar zongorakettőst.
Hanglemezei
[szerkesztés]Lemezei a Hungaroton repertoárjában szerepelnek.[13]
[CD-n megjelent felvétele:]
- Wolfgang Amadeus Mozart: 11., A-dúr zongoraszonáta KV 331 + D-dúr rondó KV 485 + c-moll fantázia KV 475; Ludwig van Beethoven: 32 variáció WoO 80 (1965) HRC 1033 (1999)
[LP-k:]
- Liszt Ferenc: II. és XII. magyar rapszódia
- Liszt Ferenc: Magyar fantázia zongorára és zenekarra
- Wolfgang Amadeus Mozart: A-dúr szonáta KV 331. Alla turca. Allegretto
- Fréderic Chopin: Four nocturnes. Consolations 1,-6.
- Mozart, Leclair, Ysaye, Brahms, Ravel, Scubert (Gyarmati Vera és Katona Ágnes)
- Pianists. Fifty years of Hungaroton. (Mozart: Sonata in A-major. KV. 331)
Katona Ágnes (zongoraművész) a Discogson
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c magyar, https://www.parlando.hu/2019/2019-4/Elhunyt-Katona_Agnes.htm
- ↑ Zenei lexikon, 751, 3
- ↑ (1962) „Hangversenykrónika”. Film, Színház, Muzsika január (6). "Katona Ágnes felfedetzte Beethovent", (fényképpel)
- ↑ Molnár A. Jenő (1962). „Budapesti Kamarazenekar”. Film, Színház, Muzsika 6 (7), 320. o. Mozart, Schubert néhány derűs zenedarabja. Sándor Judit és Katona Ágnes fényképével
- ↑ (1965) „Zongoraest 1965 Erkel Színház”. Muzsika 8, 205. o. Hangversenyek listája, aktuálisan Händel, Schubert, Beethoven, Ránki, Chopin
- ↑ (1965) „Tátrai Kamarazenekar, Kiscell”. Muzsika 8 (7). A Magyar Kamarazenekar hangversenye Tátrai Vilmos vezetésével. Haydn, Mozart, Rossini, Britten művei
- ↑ (1958) „Katona Ágnes a Kossuth Rádióban”. Vas Népe 3 (122). Húsz perces adás, részletezés nélkül.
- ↑ (1952) „Chopin hangverseny”. Esti Budapest 1 (154), 29. o. Húsz perces élő adás a Kossuth Rádióban "Hangverseny Chopin műveiből" címmel
- ↑ (1962) „Magyar zeneművészek Olaszországban”. Film Színház Muzsika 6 (14), 603. o. A hírlapíró idézi őt: "Programunk Erkel, Liszt, Bartók szerzeményiből, olasz operaáriákból és versekből állt" (az áriákat és verseket a művészcsoport többi tagja adta elő)
- ↑ (1963) „Magyar siker Bécsben”. Film Színház Muzsika 7 (37), 253. o. "Két fiatal művész elbűvölte a bécsieket" Az Arbeiter Zeitung kritikája Gyarmati Vera és Katona Ágnes szonáta-estjéről a Pállfy-Palaisben
- ↑ (1968) „Gyarmati Vera”. Muzsika 11 (3), 151. o. Interjú Gyarmati Verával. Idézet: "Hanglemezen – mint legtöbbször – Katona Ágnes kísér"
- ↑ Elhunyt Katona Ágnes zongoraművész. Parlando. Zenepedagógiai Folyóirat, 2019. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Katona Ágnes. Hungaroton. [2019. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. kiad. Budapest, 1988. Zeneműkiadó. ISBN 9633306728
- Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon. Átd. új kiad. Főszerk.: Bartha Dénes. Szerk.: Tóth Margit. Budapest, 1965. Zeneműkiadó. III. köt. 751. l.
- Weiner Leó és tanítványai. Emlékeink Weiner Leóról. Ötven emlékezés. Gyűjtötte és szerk.: Berlász Melinda. 2., bőv. kiad. Budapest, [2009]. Rózsavölgyi és Társa. 94. l. ISBN 9638623802
