Katikati
| Katikati | |
 | |
| Az SH-2 főútvonal a város központjában | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Új-Zéland |
| Régió | Bay of Plenty |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 5420 fő (2020. jún. 30.)[1] |
| – elővárosokkal | 5530 fő |
| Földrajzi adatok | |
| – szárazföld | 9,52 km² |
| Időzóna | NZST (UTC+12) NZDT (UTC+13) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 d. sz. 37° 33′, k. h. 175° 55′37.550000°S 175.916667°EKoordináták: d. sz. 37° 33′, k. h. 175° 55′37.550000°S 175.916667°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Katikati témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Katikati város Új-Zéland Északi-szigetén az Uretara-patak mentén, egy árapály által kialakított öböl közelében, Tauranga kikötőjének északi végén, Waihitól 28 kilométerre délre és Taurangától 40 kilométerre északnyugatra. A 2-es állami főút áthalad a városon; egy elkerülő út építése, amelyet a tervek szerint 2008-ban kezdtek volna el, jelenleg függőben van.[2]
Katikati a középületek falaira festett számos falfestményéről vált ismertté. Ezek az 1990-es években kezdtek el megjelenni abból a célból, hogy felélénkítsék a város és a kerület iránti turisztikai érdeklődést, ez vezetett ahhoz, hogy a város 2005-ben elnyerte a Keep New Zealand Beautiful Society által adományozott Új-Zéland legszebb kisvárosa díjat a 8000 főnél kisebb lakosságú városok között.[3]
Katikati 2018-ban Új-Zéland avokádófővárosának nevezték el.[4] Az avokádóültetvények mellett számos kivigyümölcsös található a városban és környékén. Katikatitól három kilométerre délre, a Sapphire Springsnél forróvizes források fakadnak.
Története
[szerkesztés]Az európaiak megjelenése előtt
[szerkesztés]Az európaiak megjelenése előtt Katikati egy maori közösség volt, amely a waka Mātaatuából származott, és a taurangai törzsi csoporthoz, a Ngāi Te Rangihoz kötődik.[5] 1875-ben az írországi Tyrone megyéből származó ulsteri skótok telepedtek itt le az Orange Institution szervezésében.[6]
Az európaiak megjelenése
[szerkesztés]A földet, amelyre a város épült, az új-zélandi háborúk után vették el a helyi maoriktól, és a központi kormány a telepeseknek adta. A települést az angol George Vesey Stewart alapította, aki két, többnyire ír telepesekből álló csoportot vitt oda a Carisbrook Castle (1875) és a Lady Jocelyn (1878) hajókon.[7]
A település két különböző csoportból alakult ki: a „hasznos telepesekéből” (bérlő farmerek) és a „díszes telepesekéből” (vagyonosok). A településnek sikerült túljutnia a korai gazdasági problémákon, és egészséges várossá fejlődött, amelynek alapja a mezőgazdaság és a földművelés volt.[8] A 19. század második felében a kaurigumi-kitermelés fontos iparággá vált a térségben. Katikati volt az egyik legdélebbi terület, ahol a kaurigumit még meg lehetett találni, mivel közel van a történelmi déli határhoz, ahol a kauri fák még megéltek.[9]
Maori gyülekezeti helyek
[szerkesztés]Katikati területén két maori gyülekezeti hely (marae) található. A Te Rere a Tukahia Marae és annak Tamawhariua gyülekezeti háza a Ngāi Tamawhariua Ngāi Te Rangi klánjához (hapū) tartozik. A Tuapiro Marae és annak Ngā Kurī a Wharei gyülekezeti háza a Ngāti Te Wai Ngāti Ranginui klánjához tartozik.[5][10]
Közlekedés
[szerkesztés]Katikati a 2-es számú állami főút mentén található. Tervek léteznek egy Katikatit elkerülő út építéséről, két körforgalmat is magában foglaló fejlesztéssel.[11]
Katikatit korábban érintette az East Coast Main Trunk vasútvonal. A vasútvonal 1978 szeptemberében szűnt meg, amikor a Kaimai alagút megnyílt. Az Apatától Paeroáig tartó vasútvonal 1980-ig működött. Voltak ugyan javaslatok az Apata és Katikati közötti vasúti szakasz megtartására, ám később mégis lebontották.[12]
Demográfiai adatok
[szerkesztés]Katikati területe 9,53 km²,[13] becsült lakossága 2022 júniusában 5530 fő volt, népsűrűsége 580 fő/km². Katikati lakossága a 2018-as új-zélandi népszámláláskor 5010 fő volt, ami 915 fővel (22,3%) több a 2013-as népszámláláshoz, és 1386 fővel (38,2%) több a 2006-os népszámláláshoz képest. A 2034 háztartásból 2382 férfi és 2625 nő volt, ami 0,91 férfi/nő arányt jelent. A medián életkor 53,1 év volt (szemben az országos 37,4 évvel), a 15 év alattiak száma 795 fő (15,9%), a 15-29 éveseké 693 fő (13,8%), a 30-64 éveseké 1596 fő (31,9%), a 65 éves vagy idősebbeké pedig 1923 fő (38,4%).
Az etnikai hovatartozás szerint 78,7% európai/egyéb fehér, 11,5% maori, 5,8% csendes-óceáni, 11,4% ázsiai és 1,1% egyéb etnikumú volt. Az emberek egynél több etnikai csoporthoz is tartozhatnak.
A tengerentúlon születettek aránya 28,3 százalék volt, míg országosan 27,1 százalék.
Bár néhányan nem válaszoltak a népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésére, 43,4%-nak nincs vallása vagy nem nyilatkozott, 36,5% keresztény, 1,0% maori vallású, 3,4% hindu, 0,2% muszlim, 0,7% buddhista és 6,2% egyéb vallású volt.
A legalább 15 évesek közül 492 fő (11,7%) rendelkezett alap- vagy felsőfokú végzettséggel, 1071 fő (25,4%) pedig nem rendelkezett hivatalos képesítéssel. A medián jövedelem 22 800 dollár volt, szemben az országos 31 800 dollárral. 255 fő (6,0%) keresett több mint 70 000 dollárt, míg országosan 17,2%. A legalább 15 évesek foglalkoztatási státusza a következő volt: 1377 (32,7%) fő teljes munkaidőben, 546 (13,0%) részmunkaidőben, 105 (2,5%) pedig munkanélküliként dolgozott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://nzdotstat.stats.govt.nz/wbos/Index.aspx?DataSetCode=TABLECODE7981
- ↑ NZTA: Katikati Bypass Archiválva 2013. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Beautiful Cities and Towns 2005. Keep New Zealand Beautiful Society. [2007. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ The Country: Katikati officially the avocado capital of NZ
- ↑ a b Te Kāhui Māngai directory. tkm.govt.nz . Te Puni Kōkiri
- ↑ BBC Northern Ireland report
- ↑ Brett, Henry. The Lady Jocelyn, White Wings Vol I. Fifty Years Of Sail In The New Zealand Trade, 1850 to 1900. Auckland: NZETC (Victoria University of Wellington), 40–43. o. (1924)
- ↑ „Untitled”, The Bay of Plenty Times, 1878. október 12., 2–3. oldal
- ↑ Kauri Gum and the Gumdiggers. The Bush Press, 4. o. (1989. december 7.). ISBN 0-908608-39-X
- ↑ Māori Maps. maorimaps.com . Te Potiki National Trust
- ↑ Katikati bypass project on the backburner.. again. The New Zealand Herald, 2020. június 4.
- ↑ (1980. szeptember 1.) „The Month in New Zealand”. Rails, 18. o, Kiadó: Southern Press Ltd. ISSN 0110-6155.
- ↑ ArcGIS Web Application. statsnz.maps.arcgis.com . (Hozzáférés: 2022. november 28.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Katikati című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
