Kató Kiszly István
| Kató Kiszly István | |
| Született | Kiszlingstein István Budapest |
| Elhunyt |
Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kató Kiszly István született Kiszlingstein István (Budapest, 1895. április 11. – Budapest, 1963. március 2.)[2] trükkfilmrendező, díszlettervező, az első ismert magyar animációs film megalkotója volt. Apja Kiszlingstein Sándor magyar könyvárus, könyvkötő üzletvezető, bibliográfus.[3]
Élete
[szerkesztés]Az Iparművészeti főiskolán grafikai szakon végzett, kosztümtervezést is tanult. A Magyar Állami Operaházban kezdett dolgozni. Kéméndy Jenőt tartotta mesterének, az ő szokatlan szcenikai megoldásai terelték a figyelmét az animáció felé.[4] 1914-ben gondolta ki, de lehet, hogy egy évvel később készítette el[5] a Zsírb Ödönt, egy papírkivágásos technikával készült börleszk animációs filmet. Az operatőr Veres Gábor volt.[6] 1915-16-ban a Nemzeti Színházban dolgozott. A tanácsköztársaság alatt készítette el a Burzsujbácsi a mennyországban című agitációs filmet. Ezt öt mozi is vetítette. Ekkor ismerkedett meg Arany Ferenc operatőrrel, az ő biztatására kezdett el a tiszta árnyanimációval[7] 1919-ben ezzel a technikával készült el a János vitéz. 1920-ban a Krupka cég filmlaborjában rendezett. Itt készült el az első színes animációs mozi[8] a Bogárorfeum - ezzel a technikával azóta se készült több film -[9] később az Uher filmgyár díszlettervezője lett.[10] 1932-ben a főváros számára készített tudományos oktatófilmeket „rajzos híradókat” a Híradó Filmszínház részére. A Rádió c. epizód a Londoni Oktatófilm Kongresszuson díjat nyert.[11] Budapest ostroma alatt munkásságának nagy része megsemmisült,[8] később a Népszerű Tudományos Stúdió számára, majd a Budapest Stúdióban folytathatta az oktatófilm-gyártást.
Művei
[szerkesztés]- Zsírb Ödön (1914)
- Kápuszta Sári és Gulasch Miska (1915)[12]
- János vitéz (1919)
- Burzsuj bácsi a mennyországban (1919)
- Prof. Nick Paccer (1920)
- Rómeó és Júlia (1921)
- Bogárorfeum (egy éj a Bogár-bárban) (1932)[8]
- 268 oktatófilm (1932-1944)
- 145 rajzos híradó (1940-43)[13]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Animation: A World History: Volume I: Foundations - The Golden Age (2016 Taylor & Francis ed.), 70
- ↑ mkt.yii.hu/portal/hu/személyek/személy.html?id=14839
- ↑ B.E.M.S. Gyaszjelentesek. www.bibliotheca.hu. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
- ↑ Dizseri Eszter:Kockáról-kockára a magyar animáció története 1948-1998 98. oldal
- ↑ Orosz Márton: Magyar Animáció: kommersz spektátulum vagy avantgárd utópia?
- ↑ Orosz Márton:Magyar animáció kommersz spektátulum vagy avantgárd utópia?
- ↑ Orosz Márton: magyar animáció kommersz spektátulum vagy avantgárd utópia?
- ↑ a b c M. Tóth Éva: Animációs mozgóképtörténet
- ↑ Dizseri Eszter: Kockáról kockára a magyar animáció krónikája 1948-1998. Balassi, 1999
- ↑ Új magyar filmlexikon szerk. Ábel Péter, 1978
- ↑ Új magyar filmlexikon szerk. Ábel Péter Akadémiai, 1978
- ↑ M. Tóth Éva: Animációs Mozgóképtörténet
- ↑ Új magyar filmlexikon
Források
[szerkesztés]- [mkt.yii.hu/portal/hu/személyek/személy.html?id=14839]
- Új magyar filmlexikon szerk. Ábel Péter Akadémiai, 1978 ISBN 9630516276
- M. Tóth Éva: Animációs mozgóképtörténet 2. kötet
- Dizseri Eszter: Kockáról-kockára a magyar animáció krónikája 1948-1998 Balassi 1999 98.-99. oldal
- Orosz Márton: Magyar animáció kommersz spektátulum, vagy avantgárd utópia In: Metropolis 2015/3.