Ugrás a tartalomhoz

Karsai Géza Ferenc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karsai Géza Ferenc
Született1905. július 19.[1]
Sopron[1]
Elhunyt1981. február 24. (75 évesen)[1]
Pannonhalma[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • germanista
  • etnológus
  • költő
  • műfordító
  • filológus
  • irodalomtörténész
  • művelődéstörténész
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Karsai Ferenc Géza[2]/Karsai Géza Ferenc[3][4] (eredeti neve: Kurzweil Géza; 1938-ig) (Sopron, 1905. július 19.Pannonhalma, 1981. február 24.[5]) magyar költő, műfordító, bencés szerzetes, filológus, irodalomtörténész, művelődéstörténész, folklorista, könyvtáros, főiskolai tanár.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei Kurczweil János és Mészáros Karolin voltak.[6] 1915–1923 között a soproni bencés gimnáziumban tanult. 1923. augusztus 6-án belépett a bencés rendbe. 1924–1929 között a Pannonhalmi Tanárképző Főiskola, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt; magyar és német szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1928. szeptember 11-én ünnepi fogadalmat tett. 1928. június 29-én pappá szentelték. Tanári pályáját a Budapesti Bencés Gimnáziumban kezdte, de egy hónap múlva már a Pannonhalmi Tanárképző Főiskolára került, ahol egészen a főiskola megszűnéséig, 1950-ig tanított. 1940-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1940–1950 között német néprajzból és nyelvészetből tartott előadásokat. Ezzel együtt főiskolai munkáit is elvégezte. 1950–1962 között a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban magyar nyelvet és irodalmat tanított. 1965–1967 között a Bencés Rend központi főkönyvtárának igazgatója volt. 1967-ben nyugdíjba vonult, de továbbra is főkönyvtáros, 1973–1981 között főkönyvtári tanácsadó maradt.

Munkássága

[szerkesztés]

Újjászervezte a rendi főkönyvtár hazai és külhoni cserekapcsolatait, állománykiegészítését és beszerzéseit, korszerűsítette a könyvtár nyilvántartási rendszerét. Verseket írt, foglalkozott műfordítással, összehasonlító irodalomtörténettel, írt etnográfiai, könyvtörténeti tanulmányokat; a kódexkutatás elismert szakértője volt.

Művei

[szerkesztés]
  • A forma mint kifejezőeszköz Klopstoch ódaköltészetében (Pannonhalma, 1928; Pannonhalmi füzetek 5.)
  • A felsőmagyarországi bányavárosok német népi színjátékai (német nyelven, Ernyey Józseffel, Budapest, I. kötet: 1932; II. kötet: 1938)
  • Új embertípus, új ízlés, új irodalom (Pannonhalma, 1932)
  • Az elnyomatás korának ellenzéki irodalma 1849-1867. (1934)
  • A vallásos néprajz fellendülése (1937)
  • Hittudomány és néprajz (Budapest, 1937)
  • Szent István király tisztelete (Budapest, 1938)
  • Győrszentmártoni népszínjátékok (Győr, 1938)
  • A dicsőséges Szent Jobb hiteles tört. megvilágításban (Rozsnyó, 1939)
  • Középkori vízkereszti játékok (Budapest, 1944)
  • Ki volt Anonymus? (Budapest, 1944)
  • Az Anonymus-kódex keletkezéséhez (Budapest, 1960)
  • Névtelenség, névrejtés és szerzőnév a kk. krónikáinkban (1963)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára. Összeállította: Berkó Pál, Legányi Norbert. Pannonhalma, 1987. Széchenyi ny.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr: Győri Városi Könyvtár. 1999. 529. o. ISBN 9630371278
  • Győri életrajzi lexikon. 2. átd. kiad. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr: Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár. 2003. 404. o. ISBN 9632121155
  • Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.  
  • Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3