Karmosbéka
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Dél-afrikai karmosbéka (Xenopus laevis)
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Karmosbéka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Karmosbéka témájú kategóriát. |
A karmosbéka (Xenopus) a békák (Anura) rendjébe sorolt pipabékafélék (Pipidae) családjának egyik neme. Tudományos nevét a görög ξενος, (xenos=furcsa) és a πους, (pous=láb) szavakból alkották.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]Fajai az afrotropikus faunaterületen, tehát Afrika trópusi és szubtrópusi területein, a Szaharától délre honosak. Legismertebb faja a dél-afrikai karmosbéka (Xenopus laevis), amelyet a fejlődésbiológia, molekuláris biológia, toxikológia és az idegtudomány modellszervezetként tanulmányoz[1][2] — egyúttal a terraristák is igen kedvelik.[3]
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]Teste lapult, enyhén tojásdad, áramvonalas. Az áramlás érzékelésére szolgáló, öltésszerű oldalvonal kivételével sima bőrét rendkívül csúszós nyálkaréteg borítja.[4] Háromujjú lábain az ujjak végén feltűnő karom látható. Erőteljes hátsó lábának ujjai között teljes úszóhártya feszül. Szeme a fejtetőn ül. Pupillája kerek, szemhéja nem mozgatható. Nyelve[4] nincs, dobhártyája belső.[5][6]
Különlegessége, hogy a legtöbb kétéltűtől eltérően vérében nincs haptoglobin.[6]
Életmódja, élőhelye
[szerkesztés]Iszapos tavakban él.[7] Kitűnően úszik.
Fajai
[szerkesztés]A 21. század elejére húsz faját írták le:
- Xenopus allofraseri Evans, Carter, Greenbaum, Gvoždík, Kelley, McLaughlin, Pauwels, Portik, Stanley, Tinsley, Tobias, and Blackburn, 2015
- Xenopus amieti Kobel, du Pasquier, Fischberg & Gloor, 1980
- Xenopus andrei Loumont, 1983
- Xenopus borealis Parker, 1936
- Xenopus boumbaensis Loumont, 1983
- Xenopus calcaratus Peters, 1875
- Xenopus clivii Peracca, 1898
- Xenopus epitropicalis Fischberg, Colombelli & Picard, 1982
- Xenopus eysoole Evans, Carter, Greenbaum, Gvoždík, Kelley, McLaughlin, Pauwels, Portik, Stanley, Tinsley, Tobias, and Blackburn, 2015
- Xenopus fischbergi Evans, Carter, Greenbaum, Gvoždík, Kelley, McLaughlin, Pauwels, Portik, Stanley, Tinsley, Tobias, and Blackburn, 2015
- Xenopus fraseri Boulenger, 1905
- Xenopus gilli Rose & Hewitt, 1927
- Xenopus itombwensis Evans, Carter, Tobias, Kelley, Hanner & Tinsley, 2008
- Xenopus kobeli Evans, Carter, Greenbaum, Gvoždík, Kelley, McLaughlin, Pauwels, Portik, Stanley, Tinsley, Tobias, and Blackburn, 2015
- Dél-afrikai karmosbéka (Xenopus laevis) (Daudin, 1802)
- Afrikai karmosbéka (Xenopus largeni) Tinsley, 1995
- Xenopus lenduensis Evans, Greenbaum, Kusamba, Carter, Tobias, Mendel & Kelley, 2011
- Xenopus longipes Loumont & Kobel, 1991
- Xenopus kobeli Evans, Carter, Greenbaum, Gvoždík, Kelley, McLaughlin, Pauwels, Portik, Stanley, Tinsley, Tobias, and Blackburn, 2015
- Xenopus muelleri (Peters, 1844)
- Xenopus parafraseri Evans, Carter, Greenbaum, Gvoždík, Kelley, McLaughlin, Pauwels, Portik, Stanley, Tinsley, Tobias, and Blackburn, 2015
- Xenopus petersii Bocage, 1895
- Xenopus pygmaeus Loumont, 1986
- Xenopus ruwenzoriensis Tymowska & Fischberg, 1973
- Xenopus tropicalis (Gray, 1864)
- Xenopus vestitus Laurent, 1972
- Xenopus victorianus Ahl, 1924
- Xenopus wittei Tinsley, Kobel & Fischberg, 1979
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Wallingford, J., Liu, K., and Zheng, Y. 2010. Current Biology v. 20, p. R263-4
- ↑ Harland, R.M. and Grainger, R.M. 2011. Trends in Genetics v. 27, p 507-15
- ↑ pccd.hu: Kétéltűek rendszere
- ↑ a b IACUC Learning Module — Xenopus laevis'. University of Arizona. [2010. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 18.)
- ↑ Roots, Clive. Nocturnal animals. Greenwood Press, 19. o. (2006). ISBN 0-313-33546-X
- ↑ a b Passmore, N. I. & Carruthers, V. C. (1979). South African Frogs, p.42-43. Witwatersrand University Press, Johannesburg. ISBN 0-85494-525-3.
- ↑ Seth S. Horowitz: Az univerzális érzék. Hogyan formálja a hallás az elmét? HVG Könyvek, 2016.
Források
[szerkesztés]- ↑ Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2014. szeptember 18.) (angolul)
- A Xenopus az Amphibiaweb oldalon
- Amphibian Species of the World 6.0
