Karibicickány-félék

Karibicickány-félék
	Nesophontes edithae
	Természetvédelmi státusz
	Kihalt; Kihalás ideje: 16. század;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Eulipotyphla;
Család:	†Nesophontidae; Anthony, 1916
Nem:	†Nesophontes; Anthony, 1916
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Karibicickány-félék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Karibicickány-félék témájú kategóriát.

A karibicickány-félék (Nesophontidae) az emlősök (Mammalia) osztályának és az Eulipotyphla rendjének egyik családja.^[1]

A régebbi rendszertani besorolások szerint a rovarevők (Insectivora) rendjébe, aztán pedig rövid ideig a cickányalakúak (Soricomorpha) rendjébe tartozott.

Tudnivalók

A karibicickány-félék családja a 16. század elején pusztult ki, amikor az európaiak meghódították a Nagy-Antillákat, ahol éltek. Eme család kipusztulását a patkány (Rattus) is okozhatta.^[2] Azóta a Karib-szigeteken csupán egy Eulipotyphla család maradt fenn a patkányvakondfélék (Solenodontidae).^[3]^[4]

A család fajai kisméretűek, körülbelül 5-15 centiméter hosszúak voltak. A pofáik hosszúkás és vékony orrban végződtek; farkuk hosszú volt. Rovarokkal és egyéb gerinctelenekkel táplálkozhattak.

Rendszerezés

A kutatók nem értenek egyet abban, hogy e családnak hány faja is volt valójában. Egyesek szerint csak 6, míg mások szerint akár 12 faj is lehetett. Az alábbi lista az általánosan elfogadott 9 fajt jeleníti meg:

†Nesophontes edithae Anthony, 1916 - típusfaj
†Nesophontes hypomicrus Miller, 1929
†Nesophontes longirostris Anthony, 1919
†Nesophontes major Arredondo, 1970
†Nesophontes micrus G.M. Allen, 1917
†Nesophontes paramicrus Miller, 1929
†Nesophontes submicrus Arredondo, 1970
†Nesophontes superstes Fischer, 1977
†Nesophontes zamicrus Miller, 1929

Két másik faj, ami a Kajmán-szigeteken élt, nincs leírva a tudományos nevük.^[5]

Jegyzetek

↑ Brace, Selina; Thomas, Jessica A. & Dalén, Love et al. (13 September 2016), "Evolutionary history of the Nesophontidae, the last unplaced Recent mammal family", Molecular Biology and Evolution 33 (12): 3095–3103, DOI 10.1093/molbev/msw186
↑ MacPhee, R. D. E., C. Flemming, D. P. Lunde (1999). „"Last occurrence" of the Antillean insectivoran Nesophontes : new radiometric dates and their interpretation”. American Museum of Natural History "Novitates" (3261).
↑ (1986) „Extinction and the zoogeography of West Indian land mammals”. Biological Journal of the Linnean Society 28, 167–203. o. DOI:10.1111/j.1095-8312.1986.tb01753.x.
↑ Woods, C. A., J. A. Ottenwalder, and W. L. R. Oliver (1985). „Lost mammals of the Greater Antilles: summarized findings of a ten week field survey in the Dominican Republic, Haiti and Puerto Rico”. Dodo (Jersey Wildlife Preservation Trust) 22, 23–42. o.
↑ Morgan, G.S. 1994. Late Quaternary fossil vertebrates from the Cayman Islands. Pp. 465–508 in Brunt, M.A. and Davies, J.E. (eds.). The Cayman Islands: Natural History and Biogeography. Springer, 604 pp. ISBN 978-0-7923-2462-1

Források

Mammal Species of the World
Extinct mammals Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
Anthony, H.E. 1916. Preliminary diagnosis of an apparently new family of insectivores. ISSN 0003-0090|Bulletin of the American Museum of Natural History 35: 725–728 + 1 plate. Full article
MacPhee, R.D.E., Flemming, C. & Lunde, D.P. 1999. ‘Last occurrence’ of the Antillean insectivore Nesophontes: new radiometric dates and their interpretation. ISSN 0003-0082|American Museum Novitates 3261: 1–20. Full article
Condis Fernández, M.M., Jiménez Vásquez, O. & Arredondo, C. 2005. Revisión taxonómica del género Nesophontes (Insectivora: Nesophontidae) en Cuba: análisis de los caracteres diagnóstico. In Alcover, J.A. & Bover, P. (eds.). Proceedings of the International Symposium “Insular Vertebrate Evolution: the Palaeontological Approach”. Monografies de la Societat d’Història Natural de les Balears 12: 95–100. Full article (PDF)
Brace, S., Thomas, J.A., Dalén, L., Burger, J., MacPhee, R.D.E., Barnes, I. & Turvey, S.T. 2016. Evolutionary history of the Nesophontidae, the last unplaced Recent mammal family. ISSN 0737-4038|Molecular Biology and Evolution 33(12): 3095–3103. doi:10.1093/molbev/msw186

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nesophontes című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[BracThomDaléBurg16-1] Brace, Selina; Thomas, Jessica A. & Dalén, Love et al. (13 September 2016), "Evolutionary history of the Nesophontidae, the last unplaced Recent mammal family", Molecular Biology and Evolution 33 (12): 3095–3103, DOI 10.1093/molbev/msw186

[2] MacPhee, R. D. E., C. Flemming, D. P. Lunde (1999). „"Last occurrence" of the Antillean insectivoran Nesophontes : new radiometric dates and their interpretation”. American Museum of Natural History "Novitates" (3261).

[3] (1986) „Extinction and the zoogeography of West Indian land mammals”. Biological Journal of the Linnean Society 28, 167–203. o. DOI:10.1111/j.1095-8312.1986.tb01753.x.

[4] Woods, C. A., J. A. Ottenwalder, and W. L. R. Oliver (1985). „Lost mammals of the Greater Antilles: summarized findings of a ten week field survey in the Dominican Republic, Haiti and Puerto Rico”. Dodo (Jersey Wildlife Preservation Trust) 22, 23–42. o.

[5] Morgan, G.S. 1994. Late Quaternary fossil vertebrates from the Cayman Islands. Pp. 465–508 in Brunt, M.A. and Davies, J.E. (eds.). The Cayman Islands: Natural History and Biogeography. Springer, 604 pp. ISBN 978-0-7923-2462-1

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]