Karcsúmajomformák

Karcsúmajomformák
Zászlósfarkú kolobusz (Colobus guereza)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Euarchontoglires Rend: Főemlősök (Primates) Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini) Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes) Részalrend: Keskenyorrú majmok (Catarrhini) Család: Cerkóffélék (Cercopithecidae) Alcsalád: Karcsúmajmok (Colobinae)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Karcsúmajomformák témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Karcsúmajomformák témájú kategóriát.

Angolai kolobusz (Colobus angolensis)

Zászlósfarkú kolobusz (Colobus guereza)

Nyugati vöröskolobusz (Piliocolobus badius)

Fekete langur (Trachypithecus auratus)

Nilgiri-langur (Trachypithecus johnii)

François-langur (Trachypithecus francoisi)

Aranylangur (Trachypithecus geei)

Közönséges hulmán (Semnopithecus entellus)

Tarka karcsúmajom (Pygathrix nemaeus)

Arany piszeorrú majom (Rhinopithecus roxellanae)

A karcsúmajomformák (Colobinae) a főemlősök (Primates) rendjében az óvilági majmok közé tartozó cerkóffélék (Cercopithecidae) családjának egyik alcsaládja. Afrikai fajaikat gerezamajmok vagy kolobuszok, az ázsiaiakat langurok vagy hulmánok néven is emlegetik, és a nagyorrú majmok is ide tartoznak .

Elterjedésük, élőhelyük

Dél-Ázsia szárazföldje, Srí Lanka és az indo-maláji szigetvilág a langurok hazája. Kisebb-nagyobb csapatokban élnek itt az erdőségben, legszívesebben a folyópartok közelében, azonban nem kevésbé szívesen a falvak és ültetvények szomszédságában is; mivel majdnem mindenütt kímélik őket, rendkívül kellemes életet élnek. Alapvetően Indiára és a vele határos szigetvilágra jellemzőek. Ezzel szemben a gerezák Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben élnek.

Megjelenésük, életmódjuk

Mint nevük is mutatja, a karcsúmajmok termete filigrán. A végtagjaik hosszúak, finomak, a farkuk igen hosszú, a fejük lekerekített (kicsiny és magas), arcuk csupasz, arcorruk megrövidült. Nincsenek pofazacskóik; ülőgumóik igen kicsinyek. Csontvázuk a gibbonokéra emlékeztet; ujjaik hosszúak; kezük hüvelykujja kissé megrövidült (emiatt időnként kacskakezű majmoknak is nevezik őket), kézujjaikon lapos a köröm. A szőrük finom, többnyire pasztellszínekben játszik, fejükön a szőr gyakran jóval hosszabb. Valamennyi fajnak van torokzacskója, de ennek mérete fajonként rendkívül változó.

Az erdőségekben rendesen húsz-harmincfős csapatokban járnak táplálék után. Ritkán ereszkednek le a földre, legfeljebb, ha a lehullott gyümölcsöt akarják összeszedni. Az egyik fa ágairól a majmok többségéhez hasonlóan vízszintes testtartással ugranak át a másik fa valamivel alacsonyabban levő ágaira; korlátozottan ugrás közben is képesek irányt változtatni. Főleg különféle növényi részeket esznek: gyümölcsöket, rügyeket, leveleket és virágokat; állati táplálékot szinte egyáltalán nem. A gyomruk rekeszes, hogy a sok rostot tartalmazó táplálékot (leveleket) meg tudják emészteni.

Rendszertani felosztásuk

Az alcsalád tíz nemet fog össze:

• Colobus (Illiger, 1811) – fekete-fehér kolobuszmajmok – 5 faj
  • Ördögkolobusz (Colobus satanas)
  • Királykolobusz (Colobus polykomos)
  • Angolai kolobusz (Colobus angolensis)
  • Zászlósfarkú kolobusz (Colobus guereza)
  • Geoffroy-kolobusz (Colobus vellerosus)

• Procolobus – 1 (12) faj. Egyes szerzők a Piliocolobus nem fajait is idesorolják
  • Törpe vöröskolobusz (Procolobus verus)

• Piliocolobus (Kerr, 1792) – vörös kolobuszmajmok – 11 faj
  • Nyugati vöröskolobusz (Piliocolobus badius)
  • Bouvier-vöröskolobusz (Piliocolobus bouiveri)
  • Piliocolobus epieni
  • Közép-afrikai vöröskolobusz (Piliocolobus foai)
  • Uzungwa-vöröskolobusz (Piliocolobus gordonorum)
  • Zanzibári vöröskolobusz (Piliocolobus kirkii)
  • Keleti vöröskolobusz (Piliocolobus pennantii)
  • Preuss-vöröskolobusz (Piliocolobus preussi)
  • Tana-kolobusz (Piliocolobus rufomitratus)
  • Ugandai vöröskolobusz (Piliocolobus tephrosceles)
  • Thollon-vöröskolobusz (Piliocolobus tholloni)

• Presbytis (Eschscholtz, 1821) – levélmajmok és szurilisz – 11 faj
  • Mentawai-szigeteki langur (Presbytis potenziani)
  • Natuna langur (Presbytis natunae)
  • Jávai langur (Presbytis comata)
  • Sarawak langur (Presbytis chrysomelas)
  • Fehérhomlokú langur (Presbytis frontata)
  • Sávos langur (Presbytis femoralis)
  • Fehércombú langur (Presbytis siamensis)
  • Kontyos langur (Presbytis melalophos)
  • Barna langur (Presbytis rubicunda)
  • Thomas-langur (Presbytis thomasi)
  • Hose-langur (Presbytis hosei)

• Trachypithecus (Reichenbach, 1862) – 17 faj
  • Bíborarcú langur (Trachypithecus vetulus)
  • Nilgiri-langur (Trachypithecus johnii)
  • Delacour-langur (Trachypithecus delacouri)
  • Laoszi langur (Trachypithecus laotum)
  • Ha Tinh-i langur (Trachypithecus hatinhensis)
  • François-langur (Trachypithecus francoisi)
  • Fekete langur (Trachypithecus auratus)
  • Ezüstös langur (Trachypithecus cristatus)
  • Barbe-langur (Trachypithecus barbei)
  • Álarcos langur (Trachypithecus obscurus)
  • Phayre-langur (Trachypithecus phayrei)
  • Sapkás langur (Trachypithecus pileatus)
  • Aranylangur (Trachypithecus geei)
  • Trachypithecus ebenus
  • Trachypithecus germaini
  • Trachypithecus poliocephalus
  • Trachypithecus shortridgei

• Semnopithecus (Desmarest, 1822) – hulmánok – 7 faj
  • Kasmíri hulmán (Semnopithecus ajax)
  • Dussumier-hulmán (Semnopithecus dussumieri)
  • Közönséges hulmán (Semnopithecus entellus)
  • Tarai-hulmán (Semnopithecus hector)
  • Feketelábú hulmán (Semnopithecus hypoleucos)
  • Déli hulmán (Semnopithecus priam)
  • Nepáli hulmán (Semnopithecus schistaceus)

• Pygathrix (É. Geoffroy, 1812) – 2 faj
  • Tarka karcsúmajom (Pygathrix nemaeus)
  • Feketelábú karcsúmajom (Pygathrix nigripes)
  • Szürkelábú karcsúmajom (Pygathrix cinerea)

• Rhinopithecus (Milne-Edwards, 1872) – piszeorrú majmok – 3 faj
  • Arany piszeorrú majom (Rhinopithecus roxellana)
  • Jünnani piszeorrú majom (Rhinopithecus bieti)
  • Szürke piszeorrú majom (Rhinopithecus brelichi)
  • Vietnámi piszeorrú majom (Rhinopithecus avunculus)
  • Burmai piszeorrú majom (Rhinopithecus strykeri)

• Nasalis (É. Geoffroy, 1812) – 1 faj
  • Borneói nagyorrúmajom (Nasalis larvatus)

• Simias (Miller, 1903) – 1 faj
  • Tömpeorrú majom vagy malacfarkú langur (Simias concolor vagy Nasalis concolor)

Ezeket az utóbbi időben két nemzetségbe csoportosítják: a gerezamajmokhoz (Colobina) sorolva az afrikai Colobus, Piliocolobus, Procolobus, a hulmánok és nagyorrú majmok (Presbytina) közé pedig az ázsiai Presbytis, Trachypithecus, Semnopithecus, Nasalis, Pygathrix, Rhinopithecus és Simias nemeket. A két nemzetség fejlődési vonala mintegy 10 millió éve, a földtörténet eocén időszakában különült el. Más rendszerek az ázsiai nemzetséget kettéválasztják, a Presbytis, Trachypithecus és a Semnompithecus a langurok közé, a Pygathrix, Rhinopithecus, Nasalis és Simias nemek a "szabálytalan orrú" majmok közé tartoznak.

További információk

• Ökológia
• Subfamily Colobinae
• Brehm: Az állatok világa
• IUCN Vörös Lista
• R. Dawkins: Az Ős meséje

Irodalom

• Thomas Geissmann: Vergleichende Primatologie. Springer, Berlin 2003, ISBN 3-540-43645-6 (németül)
• Ronald M. Nowak: Walker’s mammals of the world. 6. Auflage. Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999, ISBN 0-8018-5789-9 (angolul)