Karcsú szöcske

Karcsú szöcske
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Egyenesszárnyúak (Orthoptera);
Család:	Fürgeszöcskék (Tettigoniidae);
Nem:	Pachytrachis;
Tudományos név
	Pachytrachis gracilis; (Brunner von Wattenwyl, 1861)
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Karcsú szöcske témájú kategóriát.

A karcsú szöcske (Pachytrachis gracilis) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Délkelet-Európában honos szöcskefaj.

Megjelenése

A karcsú szöcske testhossza a hím esetében 14-18 mm, a nőstény 17-20 mm, ehhez járul a 12-17 mm-es tojócső. Viszonylag kis, törékeny testű faj. Színe vöröses- vagy szürkésbarna, néha sötétbarna, alul zöldes (főleg a lárváknál és fiatal imágóknál) vagy halványszürkés. Torpajzsának oldalsó lebenyei sötétek, pereme viszont fehér. Szárnya csökevényes, hossza a hímeknél kb. a torpajzs fele, a nőstényeknél csak kis sötétbarna pikkely maradt belőle. A comb alsó oldala zöldes. A hím cerkuszai (potrohfüggelékei) hosszúak, egyenletesen vastagok, kissé széttartók, szőrösek. A nőstények tojócsöve a végén kissé felfelé ívelő, a végén visszavágott.

Ciripelése alig hallható, inkább az ultrahangtartományban detektálható. Halk, rövid (0,3-0,5 másodperces) cirpelésekből áll, melyekben 4-6 kattogás ismétlődik gyorsan; ezt 2-3 másodpercenként ismétli.

Hasonló fajok

A szemölcsevő szöcske, a Roesel-rétiszöcske, a púposhasú rétiszöcske és a szürke rétiszöcske hasonlít hozzá.

Elterjedése

Délkelet-Európában honos, Északkelet-Olaszországtól a Kárpát-medencén és Erdélyen át a Balkán déli részéig (Dél-Görögország kivételével). Magyarországon nem gyakori, főleg a déli hegy- és dombvidékeken él, a Mecsekben van a legnagyobb állománya.

Életmódja

Sziklagyepek, cserjések, molyhos tölgyesek, bokorerdők, erdőszélek szöcskéje. A magasabb gyepszintben mozog. Melegkedvelő. Rejtőzködő, elég félénk, ritkán ritkán lehet néhány méterre megközelíteni. Ragadozó, kisebb rovarokkal táplálkozik.

Kifejlett példányai június végétől október végéig figyelhetők meg. A peték áttelelnek és a következő év áprilisában kelnek ki belőlük a lárvák.

Magyarországon nem védett.