Karcsú borostyánkőcsiga

Karcsú borostyánkőcsiga
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Puhatestűek (Mollusca);
Altörzs:	Héjasok (Conchifera);
Osztály:	Csigák (Gastropoda);
Csoport:	Heterobranchia; Euthyneura; Panpulmonata; Eupulmonata; Stylommatophora; Elasmognatha;
Öregcsalád:	Succineoidea;
Család:	Succineidae;
Nem:	Oxyloma;
Tudományos név
	Oxyloma elegans; Risso, 1826
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Karcsú borostyánkőcsiga témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Karcsú borostyánkőcsiga témájú médiaállományokat és Karcsú borostyánkőcsiga témájú kategóriát.

A karcsú borostyánkőcsiga (Oxyloma elegans) Európában és Észak-Ázsiában honos, víz mellett élő, szárazföldi csigafaj.

Megjelenése

A karcsú borostyánkőcsiga házának magassága 9–17 mm, szélessége 6–8 mm. A ház három vagy kevesebb kanyarulatból áll, magasságának több mint kétharmadát az utolsó kanyarulat teszi ki. A héj üvegesen áttetsző, színe halvány szarusárgától zöldesszürkéig terjedhet. Felszínén szabálytalan növekedési vonalak figyelhetők meg. A szájadék felül kihegyesedő ovális. Az állat szürke színű, hátán, fején és oldalán számos sötétebb folt található; ebben különbözik az egyszínű testű, gyakori rokonától a nagy borostyánkőcsigától. Testét nem képes teljesen visszahúzni a házába.

Elterjedése és életmódja

Észak-Skandinávia kivételével egész Európában, Észak-Afrikában, és Szibériában honos.

Szárazföldi csiga, de mindig víz közelében található meg a talajon vagy a növényeken (amelyek gyakran a vízben állnak). Elviseli élőhelyének ideiglenes elárasztását is. A víz alatt órákig életben marad, bár ha beleesik, igyekszik kikapaszkodni. Hervadó növényi részekkel táplálkozik.

Közép-Európában május és szeptember között szaporodik. Hermafroditák, de saját magukat nem termékenyítik meg. A 10-150 petéből álló csomagot kövekre vagy vízinövényekre erősíti. A peték 8-16 nap alatt kelnek ki. Az ivadékok a következő évben válnak ivaréretté (ekkor csak 15-20 petét raknak), bár teljes méretüket csak harmadik évükben érik el. Ilyenkor 100-150 petét tesznek le és nyár végén-ősz elején elpusztulnak.

A karcsú borostyánkőcsiga köztesgazdája a Leucochloridium macrostomum parazitának, amely a csápjába vándorolva feltűnő perisztaltikus mozgásokat végez, hogy a madarak (a féreg végső gazdaállata) észrevegyék és megegyék a csigát.

Magyarországon nem védett.