Karaszuk-kultúra
A Karaszuk-kultúra bronzkori régészeti kultúra volt a Minuszinszk-medencében a Jenyiszej, valamint az Ob felső folyása mentén [1] az i. e. 1500–800 közötti időszakban. [2] A Karaszuk-kultúra törzsei az i. e. 14. században kiszorították a Minuszinszk-medencéből az andronovói családba tartozó Fjodorovó-kultúra jenyiszeji változatának népét. [3] A karaszukiak etnikailag különböztek mind az andronovóiaktól, mind a kínaiaktól. [4] A fjodorovóiak ezután Közép-Ázsiába vándoroltak. [5] A karaszukiak főleg juh- és marhatartók voltak. Kiterjedt fémművességgel rendelkeztek, jellegzetes volt a hajlított bronzkésük. Kantárleletek alapján a lovaglás kezdeteit képviselték a szibériai sztyeppén. hatásuk Nyugat-Szibériában és Közép-Ázsiában messzebre terjedt, mint az andronovói kultúráé. [6] I. e. 700 körül a Tagar-kultúra váltotta fel. [7]
Jellemzői
[szerkesztés]A kultúra jellemzői: [8]
- állattenyésztés (a földművelés nyomaival)
- bronz eszközök (az északkelet-kínaihoz hasonló kések). Ezen belül öt csoport különböztethető meg: [9]
- nyugatról kelet felé terjedő andronovói bronz
- minuszinszk-medencei eredetű nyugat felé terjedő andronovói bronz
- a kerámiával együtt terjedő bronz
- közép-ázsiai eredetű bronz, amelyik a kultúra második szakaszában szivárgott be a Minuszinszk-medencébe
- a kultúra saját fejlesztésű bronz anyaga
- az északkelet-kínaihoz és belső-mongóliaihoz hasonló kerámia
- kőciszternába való temetkezés (az északkelet-kínaihoz hasonló)
- europoid koponyák
- Y-kromoszóma haplocsoport R1a (< Dél-Ázsia ?)
- mtDNS U5a1 és U4
Története
[szerkesztés]A Karaszuk-kultúra egyik legfontosabb komponense a nyugatról érkezett andronovói kultúra, egyéb komponenseit ezen túl a helyi afanaszjevói, okunyevói, valamint a szomszédos Mongólia, Kazahsztán és Kína kultúráiban keresik. A Karaszuk-kerámia kapcsolatba hozható a Bajkálon túli táblasíros kultúra a kazahsztáni Begazi–Dandibaj-kultúra és az Ob-vidéki Irmeny-kultúra és Elovkai kultúra kerámiáival. [10]
A Karaszuk-kultúra két korszakra bontható, amelyek határa az i. e. 2. és 1. évezred fordulója, a második korszak a köves kurgánok periódusa. [11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Britannica Karasuk
- ↑ 14th Harvard Bengtson 4. o.
- ↑ Kuzmina–Mallory Indo-Iranians 362. o.
- ↑ Kuzmina–Mallory Indo-Iranians 262. o.
- ↑ Kuzmina–Mallory Indo-Iranians 454. o.
- ↑ Archeology Wordsmith Karasuk
- ↑ Archeology Wordsmith Tagar
- ↑ 14th Harvard Bengtson 4. o.
- ↑ Khavrin Component analysis 2. o.
- ↑ Khavrin Component analysis 1. o.
- ↑ Khavrin Component analysis 1. o.
Források
[szerkesztés]- ↑ 14th Harvard Bengtson: John D. Bengtson: Burushaski, Yeniseian, and the Karasuk Culture. 14th Harvard Round Table on the Ethnogenesis of South and Central Asia / Harvard University, Oct. 4-5, 2010. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)[halott link]
- ↑ Britannica Karasuk: Karasuk culture. Encyclopaedia Britannica eb.com. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
- ↑ Kuzmina–Mallory Indo-Iranians: Elena Efimovna Kuzmina, J. P. Mallory. The origin of the Indo-Iranians. Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 8.
- ↑ Archeology Wordsmith Karasuk: Karasuk. Archeology Wordsmith. [2012. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
- ↑ Archeology Wordsmith Tagar: Tagar culture. Archeology Wordsmith. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
- ↑ Khavrin Component analysis: S. Khavrin: The component analysis of Karasuk Culture. (Hozzáférés: 2011. szeptember 10.)[halott link]
További információk
[szerkesztés]- John D. Bengtson: Burushaski, Yeniseian, and the Karasuk Culture. (Hozzáférés: 2011. szeptember 10.)[halott link]
