Karácsonyi István (szerzetes)
| Karácsonyi István | |
| Született | 1908. július 10.[1] Arad |
| Elhunyt | 1963. november 9. (55 évesen)[2] Luciu[3] |
| Állampolgársága | román |
| Foglalkozása | szerzetes |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Karácsonyi István (Arad, 1908. július 10. – 1963. november 9.) minorita szerzetes, akit a Szoboszlay-perben 22 év kényszermunkára és vagyonelkobzásra ítéltek.
Élete
[szerkesztés]Szülei István és Katalin kisiparosok voltak.
Rómában, Assisiben és Páduában végezte a tanulmányait. Hazatérte után Nagybányán volt teológiai tanár. A szerzetesrendek feloszlatása után (1948) az esztelneki kolostorba internálták. A visszaemlékezések kitűnő orgonistaként karnagyként említik. Anyanyelvi szinten beszélt olaszul, a raboknak gyakran énekelt Verdit.
1956 folyamán Ábrahám Árpád többször felkereste az esztelneki kolostorban, viszonzásul ő is meglátogatta paptársát a torjai plébánián. Egy ilyen látogatás során ismerkedett meg Szoboszlay Aladárral. A vádirat szerint Karácsonyi István is részt vett a konspiratív gyűléseken, a Keresztény Dolgozók Pártjának tagja lett, és egyetértett, hogy Romániában is a magyarországihoz hasonló fegyveres harcot kell kirobbantani.
A torjai plébánián Szoboszlay és a helybéliek a magyarországi forradalomról szóló rádió közvetítést hallgatták, de Karácsonyit ez nem érdekelte, ő a szomszéd szobába ment, és ott lepihent. A kihallgatások során Farkas Ilona, Ábrahám Árpád házvezetőnője azt vallotta: „Karácsonyi István amikor félrevonult a másik szobába, annyit mondott: Ezek az emberek nem jó járatban vannak”. A vádirat szerint Karácsonyi kijelentette: „a magyar forradalom győzni fog és Erdély újra Magyarországé lesz” – ezen állítólagos kijelentés alapján kapott 22 év kényszermunkát. Letartóztatásakor (1957. december 24.) esztelneki plébános volt.
Karácsonyi István Temesváron, Aradon, Galacon, Szamosújváron és Luciu-Giurgeni-ben raboskodott. A szamosújvári börtönben karácsonyra énekkart szervezett, börtönmisét komponált. A kottákat bevarrta a kabátjába.
1963. november 9-én mezőgazdasági munka közben összerogyott és meghalt – valószínűleg szívinfarktus végzett vele. Halála után Ferencz Béla Ervin ferences szerzetes – a rabtársa – hiába kereste kabátját, illetve a bevarrt kottákat, mert azt addig valaki ellopta.
Ferencz Béla Ervin 1966-ban miniszteri engedéllyel próbálta exhumáltatni rendtársát, de nem sikerült megtalálni Karácsonyi István maradványait.
Jegyzet
[szerkesztés]Forrás
[szerkesztés]- Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai. I. Mentor, Marosvásárhely, 2007.