Kapronca vára
| Kapronca vára | |
| Utvrda Koprivnica | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Kapronca |
| Tszf. magasság | 141 m |
| Épült | 16. század |
| Elhagyták | 19. század (lebontották) |
| Állapota | falmaradványok |
| Típusa | síkvidéki |
| Építőanyaga | kő, tégla |
| Elhelyezkedése | |
 Kapronca vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 46° 09′ 44″, k. h. 16° 49′ 50″46.162222°N 16.830556°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 44″, k. h. 16° 49′ 50″46.162222°N 16.830556°E | |
Kapronca vára (horvátul: Utvrda Koprivnica) egy várhely Horvátországban, Kapronca városában.
Fekvése
[szerkesztés]A város központjában a mai városi park helyén állt.
Története
[szerkesztés]A szabálytalan négyszögletű, sarkain bástyákkal erősített vár a török ellen épült a 16. században a híres itáliai építész Domenico Allio tervei szerint. Az építész nagyméretű, reneszánsz erődöt tervezett négy bástyával és négy ravelinnnel,[1] melyet a meglevő vár és a település köré építettek. A várat a tüzérségellenes hadviselés legmodernebb eredményeivel összhangban építették. Az építés a 16. század közepén kezdődött, itáliai és németalföldi mesterek [2] irányításával még ötven évig tartott. Az anyagiakat a császári haditanács, a munkaerőt a horvát szábor biztosította. Mire a 17. században elkészült a Dráva és Száva közének egyik legerősebb vára volt. A négy bástya közül a keletre néző a Đurđevački (St. Georgen Pastein), a vele átellenes bástya a Župski (Pfarrpastein), az északnyugati a Dvorski (Schlosspastein), a vele átellenben fekvő pedig mivel a templom közelében állt a Crkveni (Kürschepastein) nevet kapta. Elkészülte után a hadihelyzet úgy alakult, hogy a török veszély alábbhagyott. Ostromot sohasem kellett kiállnia. A vár léte inkább a városszerkezet kialakulásában játszott szerepet. A váron is több átépítést hajtottak végre. A 17. század közepén négy új kavaliert[3] kapott. A bástyák füleit[4] eltávolították és egyenes vonalban alakították ki. A fegyvertár épülete elveszette korábbi bejárati funkcióját és az épület az újonnan épített bástya oldalszárnyának védelme alá került. A katonai funkcióját elveszített erőd a 19. század közepére fokozatosan tönkrement, ráadásul a város fejlődésének akadálya lett. A 19. század közepén a vár központi részén tágas parkot alakítottak ki, míg más részeit beépítették. Falait a város terjeszkedésével egyidejűleg fokozatosan lebontották.
A vár mai állapota
[szerkesztés]A város központja az egykori vár helyén áll. Mára csak egy bástyája és két falmaradványa áll. A ma Fegyvertárnak (Oružana) nevezett épület az egykori vár délkeleti oldalának bejáratául szolgált.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Három- vagy ötoldalú erődítés (pajzsgát, ékmű) az erődfal előtti vizesárokban. Az építészek gyakran alkalmazták a városkapuk védelmének céljából.
- ↑ Joseph Vintano, Francesco Marmonto (Franz Marbl), Alessandro Pasqualini és H. A. Wendeschitz.
- ↑ A bástyán vagy a várfalon elhelyezett felépítmény (emelt bástya, várhalom). Homlokzata és oldala követi a bástya homlokzati és oldalvonalát. Kezdetben földsáncok alkották, melyeknek homlokzati oldalát később téglafallal erősítették meg.
- ↑ A középkori olasz várépítészetben alkalmazott bástyaforma jelentősége abban rejlik, hogy a bástya oldalrészén kiugró „fülek” biztosabb védelmet nyújtottak a tüzérségnek. Innen a várkapu védelme is hatékonyabb volt.