Ugrás a tartalomhoz

Kappéter István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kappéter István
2005
2005
Született1931. május 9.
Kaposvár
Elhunyt2021. május 1. (89 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
HázastársaMartini Edit (1962–2002)
Nováky Erzsébet (2004–2021)
GyermekeiÉva (1965–)
Ákos (1967–)
Szüleiid. Kappéter István (1893–1971) Bogya Gizella (1911–2003)
Foglalkozásaorvos, pszichiáter

Kappéter István sírja Budapest, Kelenföldi Szent Gellért Plébánia urnatemetőben.

Kappéter István (Kaposvár, 1931. május 9.Budapest, 2021. május 1.) pszichiáter, gyógypedagógus, ideg- elme- és pszichoterapeuta szakorvos, jövőkutató.

Szakmai életrajza

[szerkesztés]

A budapesti Vörösmarty Gimnáziumban érettségizett. 1950-1953 között a Bárczi Gusztáv vezette Gyógypedagógiai Főiskolán egységes bio- pszicho- szociológiai szemléletet és a rehabilitációs célkitűzéseket minden más elé helyező munkához való hozzáállást tanult. 1950-ben kezdte el munkáját a magyar pszichiátria gyakorlatában. Mint segédápoló dolgozott a János Kórház elmeosztályán, amelyet Zádor Imre vezetett, aki a Főiskolán tanította a pszichiátriát.. Amikor Zádor Imrét internálták, mert a Szovjetunióban volt zsidó orvosperek mintájára őt szemelték ki ilyen magyar per áldozatának, a főiskolán a munkáját Hárdi István folytatta. Elmebeteg-ápolóként Hollós Istvántól tanulhatta a súlyos pszichotikusokkal való csoportos foglalkozást.1953-1955 között Benedek István mellett dolgozott, mint gyógypedagógus az "Aranyketrec"-ben. 1955 első félévében Rákoshegyen összevont 1.-2.-3. osztályban gyógypedagógiai iskolában tanított Második félévben a vakok oktató és nevelő intézetébe hívta át Méhes József, hogy a nagyobbaknak matematikát és az elsősöknek vakon tájékozódást tanítson. Gimesné Hajdú Lili, az Országos Ideg- és Elme-gyógyintézet igazgatója áthívta az akkor fejleszteni kívánt Munkaterápiásosztályra, amelynek Tóth László volt a főorvosa. 1955-től Liebermann Lucy irányításával gyermekpszichoterápiát. tanult, különösen a bűncselekménybe keveredett fiatalkorúak pszichoterápiájával foglalkozott félállásban.1957-1962 között pszichológia tanári és orvosi diplomát szerzett. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Idegklinikáján 1966-ban ideg-, és 1968-ban elmegyógyászati szakképesítést szerzett. 1962-1970 között a Sántha Kálmán által megteremtett humánus szemléletű debreceni klinikán dolgozott Juhász Pál irányításával. 1970-1974 között Berettyóújfaluban az egységes neurológiai, pszichiátriai, kórházi, járóbeteg-ellátási és epilepsziásokat foglalkoztató részlegek együttműködését szervezte. 1975-1980 között Debrecenben orvosi pszichológia oktatásában vett részt, szkizofrénekkel és családjaikkal családterápiát kezdett. 1980-1991 között Budapesten a 8. kerületi ideggondozót vezette, majd ideg-elme felülvizsgáló volt. Paranoid pszichotikusok ambuláns csoportját sikerült kialakítani, majd pszichiátriai betegek klubjának létrejöttét elősegíteni. A szociális szervező szakon pszichiátriát oktatott. 1991-től: A pszichiátriai szakmai munkát irányította Tápiógyörgyen a pszichiátriai otthonban, ahol sikerül nélkülözni a fizikai megfékező fegyelmező eszközöket és működik a beteg-önkormányzat. Igyekezett bekapcsolódni a World Federation for Mental Health európai szervezetének, a Mental Health Europe-nak a munkájába. Aktívan részt vett a Dinamikus Pszichológiai és Pszichiátriai Egyesület tevékenységében s velük együtt kapcsolatot tartott a Günter Ammon tanítványokkal, akik komplex módon csodálatos eredményességgel kezelik pszichiátriai betegeiket Münchenben. Érdeklődése 60 éves korától a jövővel való tudatos/tudományos foglalkozás felé fordult. Azt kutatta, hogy az ember tudatos és nem tudatos megnyilvánulásai hogyan befolyásolják tetteit, viszonyát más emberekhez és a jövőhöz. Hitt a jövőben. Bízott abban, hogy „Az emberiség képes jóra változtatni a világot”. Azonos című könyve 2003-ban jelent meg a Püski Kiadónál. Az 1995-ben megalapított Magyar Bioetikai Szemle szerkesztőbizottságának a tagja volt.[1] Szerkesztő Bizottsági tagja volt 1989-től 2006-ig a Szociális Munka szaklapnak.[2][3][4]

2005-ben felismerte, hogy Alzheimer-kór okozta „enyhe gondolkodási gyengeség plusz” alakult ki benne. Ezt követően részt vett a „Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága” (FEHT, vezetője: Himmer Éva) munkájában, és a Richard Taylor pszichológus professzor által elindított, az elbutult emberek jogaiért küzdő mozgalomban. 2010-ben ismertette betegségét a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) kongresszusán. Egyetlen kitüntetése az 1956-os „A hazáért és a szabadságért érdemérem” (1991).

2021. június 14-én Budapesten a Kelenföldi Szent Gellért Plébánia urnatemetőjében (külső keresztút, VIII. állomás, VIII-III/28-as urna) temették el.[5]

Apja id. Kappéter István építészmérnök született Kaposvárt. (1893. V. 28.- 1971. V. 5.) [6] Édesanyja Bogya Gizella ˙(1911. IV. 17. – 2003. V. 5.)

Első felesége: Martini Edit (1940. október 10. – 2002. június 19.) (házasság: 1962-2002) neurológus.[7][8] Második felesége: Nováky Erzsébet. (2004-2021), közgazdász, jövőkutató. Gyermekei: Kappéter Éva (1965-), Kappéter Ákos (1967-). Unokái: Taisz Anna (1987-), Taisz Júlia (1991-), Taisz István (1993-) Kappéter Adél (1992-), Kappéter Léda (1995-), Kappéter Márton (2009-) Dédunokái: Varga Boldizsár (2020-), Varga Zsombor (2022-).

Kappéter István sírja. Budapest, Kelenföldi Szent Gellért Plébánia. Külső keresztút. VIII-III/28a. 12. stáció.

Főbb publikációi

[szerkesztés]
  • Pszichiátria szociális szervezőknek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. 263
  • Az ideggondozás Magyarországon. Szociális Munka, 1993 2. sz.[9]
  • Jövőorientáltság a mai magyar társadalomban. (társszerzők: Hideg Éva és Nováky Erzsébet) Magyar Tudomány, 1994 4. sz.[10]
  • Future Orientation in Hungarian Society. (társszerzők: Nováky Erzsébet és Hideg Éva) Futures, 26(7), 1994. 759-770.[11]
  • Attitűdváltozások kaotikus időszakban. Gazdaság és Társadalom, 1995 1. sz.[12]
  • A káosz és az ember. In: Nováky Erzsébet (szerkesztő): Bevezetés a káosz témakörébe. Káosz és jövőkutatás. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Jövőkutatási Tanszék kiadványa, Budapest, 1995
  • Az agresszió problémái korunkban. (szerkesztő) A Szociális Munka Alapítvány Kiadványai, 16. kötet, Budapest, 1996.[13]
  • Hagyomány és korszerűség lelki egészségünk jövőjében. Magyar Bioetikai Szemle, 1996/2-3. sz. Hivatkozás.[14]
  • A munkanélküliség ártalmai. Kapu, 1997. 9. sz.[15]
  • Pszichiáter a magyar szociális otthonokban az évezred végén. Szociális Munka, 2000. 1. sz.[16]
  • A magyar gyógypedagógia hagyományaihoz illeszkedő diszlexia szemlélet. Gyógypedagógiai Szemle, 2001. 29. 3. sz. 215-218.
  • A pszichiátriai otthonok további fejlődésének lehetőségeiről. Szociális Munka, 2001. 2. sz.[17]
  • Agresszió és szociális segítés. Szociális Munka, 2002. 3. sz.[18]
  • Az emberiség képes jóra változtatni a világot. 2003. Püski Kiadó Kft. 378
  • A konstruktív agresszió pszichiátriai otthonban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 2003. 2. sz.[19]
  • Futurists as Pioneers in Handling Participativity and Aggression in a Post-Socialist Democracy. In: Mannermaa, Mika-Dator, J. -Tiihonen, P (eds.) Nováky Erzsébettel: Democracy and Futures. Committee for the Future, Parliament of Finland, Helsinki, 2006. 170-179.
  • A konstruktív agresszió és a jövő formálása, Püski Kiadó, Budapest, 2007. 156

Videófelvétel

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Magyar Bioetikai Szemle, 2016 (22. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  2. Szociális Munka, 1989 (1. évfolyam, 1-3. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  3. Szociális Munka, 2006 (18. évfolyam, 1. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  4. Szociális Munka, 2006 (18. évfolyam, 1. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  5. Magyar Nemzet, 2021. június (84. évfolyam, 124-149. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  6. Kappéter István | PIM Névtér (hu-HU nyelven). PIM Névtér. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  7. Új Ember, 2002 (58. évfolyam, 1/2788-52/2839. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 30.)
  8. Új Ember, 2002 (58. évfolyam, 1/2788-52/2839. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
  9. Szociális Munka, 1993 (5. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  10. Magyar Tudomány, 1994 (101. kötet = Új folyam 39. kötet) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  11. Új Ifjúsági Szemle, 2004 (2. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  12. Gazdaság és Társadalom, 1995 (6. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  13. Szociális Munka, 1999 (11. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  14. Magyar Bioetikai Szemle, 2002 (8. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  15. Kapu, 1997. szeptember (10. évfolyam, 9. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  16. Szociális Munka, 2000 (12. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  17. Szociális Munka, 2001 (13. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  18. Szociális Munka, 2002 (14. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  19. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2003 (4. [13. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Újságok] (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 25.)

Források

[szerkesztés]