Ugrás a tartalomhoz

Kanatzidisit

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kanatzidisit
Általános adatok
Kémiai névbizmut-szulfid
Képlet(SbBiS3)2Te2
Kristályrendszermonoklin
Kristályosztály2/m – prizmás
Ásványrendszertani besorolás
OsztálySzulfid- és rokon ásványok
Alosztály1:2 típusú fém-szulfidok és rokonaik
Azonosítás
Megjelenésmax. 20 μm-es xenomorf szemcsék
Színfekete, fémfényű
Pleokroizmusszürkétől zöldesszürkéig
Sűrűség5,481 g/cm³

A kanatzidisit a szulfidásványok közé tartozó ásvány. Monoklin rendszerben kristályosodik, a prizmás kristályosztályba tartozik. Nevét Mercouri Kanatzidis görög-amerikai kémikusról nyerte.[1] Eddigi egyetlen ismert előfordulását Magyarországon, a Börzsönyben fedezték fel 2023-ban.

Keletkezése

[szerkesztés]

Breccsás szerkezetű miocén korú dácitban alakult ki hidrotermás hatásra, egyedülálló ásványegyüttes részeként. [2]

Előfordulásai

[szerkesztés]

A kanatzidisit különlegessége, hogy eddig mindössze egyetlen lelőhelyről ismert, hasonlóan a nem sokkal korábban ugyaninnen kimutatott zipserithez. Nagybörzsönyhöz közel, a Börzsöny egyik jól ismert lelőhelyén, az egykor gazdag nemesfém-ércesedésről híres Alsó-Rózsa-táró meddőhányóján talált arzenopirites ércből írták le.[3] Rendkívül csekély mennyiségben került elő, az ismert mintákat jelenleg a Firenzei Egyetemen vizsgálják.[1]

Szerkezete, megjelenése

[szerkesztés]
A kanatzidisit kristályszerkezete

Sajátos és egyedi kristályszerkezettel bír, amely van der Waals kötéssel egymáshoz kapcsolódó SbBiS3-rétegekből és tellúratomokból álló négyzethálókból épül fel.[2][3] Leíróinak elméleti számításai azt sugallják, hogy a kristály sávszerkezete Dirac-félfémre jellemző topológiai jellemzőket mutathat.[2]

Egyedülálló kristályszerkezete miatt különleges elektromágneses tulajdonságai valószínűsíthetők, ezért fontos szerepet játszhat új anyagok, például félfémek, szupravezetők tervezésében.[2][4]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]