Kalinga írás
| Kalinga írás | |
| Típus | Abugida |
| Nyelvek | orija nyelv |
| Időszak | 600 - 1100 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kalinga írás témájú médiaállományokat. | |
A kalinga írás vagy déli nagari[1] egy bráhmi eredetű írásrendszer, amelyet a mai Odisha (India) területén használtak, elsősorban az odia nyelv leírására szolgált a Kalinga királyság feliratain, a korai Keleti Ganga dinasztia uralkodása alatt.[2] A 12. századra, amikor Anantavarman Csodaganga Kelet-Ganga uralkodó legyőzte a Somavamshi-dinasztiát, és ezt követően újraegyesült a Trikalinga (az ősi Odra három területe - Kalinga, Utkala és Dakshina Koshala), a kalinga írás helyébe a sziddhaṃ írásból származó proto-Oriya írás lépett, amely a modern odia írás őse lett.[3] [4] [5]
Korai Kalinga típus/ Kalinga Brahmi
[szerkesztés]Az Udayagiri barlangokban, Bhubaneswar-ban található Hathigumpha feliratot brahmi írással[6] vésték a barlang falába, amelyet korai Kalinga-típusnak is neveznek.[7] Az Asóka-feliratok, más szövegek, és törött kerámiatöredékek Dél-Indiából a brahmi írással kapcsolatosak, ezek buddhista feliratok. Mivel az ősi szingaléz íráshoz hasonló írásrendszer a tamilok által lakott területeken található, feltételezhető, hogy a nyelv és az írás tamil.[8]
Az Srí Lanka északkeleti részén, Trincomalee szikláin látható egy felirat az i.e. 5. századból, ez egy példa a Bhatelutu használata. Ezért a tamil-brahmi eredete és fejlődéstörténete, akik a Votiprolu íráshoz igazodtak, nem világos.[9] Az i.e. 5. századi Bhatelutu használata a Srí Lanka északkeleti részén található Trincomalee szikláin látható. Ezért a tamil brahmi eredete és fejlődéstörténete, akik a Votiprolu íráshoz igazodtak, nem világos. A Srí Lanka-i Anuradhapur-ból előkerült edény széndioxid kormeghatározása alapján Conningham úgy vélte, hogy a brahmi írás a szingalézektől került a tamilokhoz, és később alakult ki belőle a tamil brahmi. A tamil brahmi és a kalingai vagy északi brahmi írás hasonló változatai megtalálhatók az Andhra Pradesh-i Salihundam, Arikamedu, Kanchipuram és Korkai feliratokban.[10] A Tamil Nadu part menti Arikamedu mentén végzett régészeti ásatások során a tamil brahmi, az északi brahmi és a szingaléz írás együttes használatára utaló leleteket találtak.[11] Igaz, hogy az írás kialakulása vagy fejlődése társadalmi folyamat, és nem köthető egy adott személyhez vagy dinasztiához. [12] Mivel ebben az időben nem létezik tamil kormányzati rendszer a belső területeken, a Kalinga kereskedelmi rendszer szempontjából sokkal fontosabb, hogy legyen egy írásrendszer. A Kalinga írás elterjedése a szingalézek által, mint a tamilokhoz közeli régió, valamint a mezőgazdaság és az oktatási rendszer bevezetése tovább erősíti ezt a nézetet. Asóka császár tetteit tehát nem a feliratok, hanem a Kalinga hajózás által létrehozott társadalmi környezet terjesztette el, amely a vaskorban a vidék központja volt. Jó esély van arra, hogy a tamil brahmi írás az 5. századra jött létre és fejlődött ki. Tehát a kalinga írás régebbi, mint a szingaléz és a tamil-brahmi.[13]
Az odia írás a telugu legrégebbi változataként a Kalinga Brahmi írás utódjaként tartható számon. A déli Votiprolu írással való hasonló kapcsolatra utaló bizonyítékokat találtak az odishai Lalitgiri, Radhanagar erődben. Buddha csontjait itt is megtalálták, ahogyan Votiporlu faluban is, Lalitgiri romos buddhista sztúpáinak feltárása során. Egy ősi bráhmi felirat maradványait tárták fel egy törött cserépedényből, amelyet a Radhanagar közelében található buddhista szentélynél, Kayama, Tarapurban találtak. Az Indiai Régészeti Felmérés helyettes főfelügyelője, J.S. Jayaprakash olvasta fel, a Kr. e. 3. és 2. századból, Tarapurból származik. „Buddha,”„Bhikshu Tapus dAnam”, „Kesthup”, „Kalingaraja” szerepel a törött cserépedényeken. Ez összhangban van az Angutarnikaya-ban írt az aszkéta életmódról szóló szövegekkel. [14] [15] [13] Ez bizonyítja, hogy az időszámításunk előtti hatodik században Tapasu és Vallik Tarapur-ban egy sztúpát épített, ahol Buddha egy hajtincsét őrizték. Mindkét felirat kalinga brahmi írással készült.[16] [17]
Kései Kalinga írás
[szerkesztés]Képek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tripathī, Kunjabihari. The Evolution of Oriya Language and Script. Utkal University, 28. o. (1962). Hozzáférés ideje: 2021. március 21. „"Southern Nāgari (Cf. The later Kalinga script of Bühler)"”
- ↑ Diringer, David. Alphabet a key to the history of mankind. Hutchinson (1948. október 15.)
- ↑ Cardona, George. The Indo-Aryan Languages, Routledge language family series. London: Routledge, 487. o. (2003). ISBN 0-7007-1130-9
- ↑ Tripāṭhī, Kunjabihari. The Evolution of Oriya Language and Script. Utkal University, 32. o. (1962). Hozzáférés ideje: 2021. március 21.
- ↑ Ancient Kalinga script [archivált változat] [archiválás ideje: 2018. január 21.]
- ↑ Verma, Thakur Prasad. The Palaeography Of Brahmi Script, 86. o. (1971. október 15.)
- ↑ Diringer, David. Alphabet a key to the history of mankind. Hutchinson, 341. o. (1948. október 15.) „"the early Kalinga type of the Brahmi character"”
- ↑ Sastri, K.A.Nilakanta. A History of South India: From Prehistoric Times to the Fall of Vijayanagar, 2nd, Cxford University Press, 4. o. (1958. október 15.)
- ↑ Siromony (1982. január 1.). „The origin of the Tamil script”. Tamil Studies. International Institute of Tamil Historical Studies 2 (1), 86. o.
- ↑ Olivelle, Patrick. Between the empires:Society in India 300 BCE to 400 CE. Oxford University Press, 119. o. (2006. október 15.)
- ↑ Begley (1993. október 15.). „"New investigations at the port of Arikamedu"”. Journal of Roman Archaeology, Cambridge University Press., 96. o.
- ↑ Verlag. „"Owners' graffiti on pottery from Tissamaharama"”. Zeitschrift für Archäologie Außereuropäischer Kulturen, 46. o.
- ↑ a b Prusty (2021. június 1.). „Odia Sabda O Lipira moulikata Banam Dravida Manasikata”. Jhankar 73 (3), 246–254. o.
- ↑ Classical Odia In Historical Perspective. Sanskruti Bhawan, Bhubaneswar-14, Odisha: Odisha Sahitya Akademi, 34. o. (2015. október 15.). ISBN 978-81-7586-198-5
- ↑ Prusty, Subrat Kumar. Bhasa O Jatiyta, 1, Bidyadharpur, Jajpur: with financial assistance by Dept. of Culture, Govt. of Odisha, 51–52. o. (2010. október 15.)
- ↑ Debi Prasanna Pattanayak. CLASSICAL ODIA, 1st, D-82, Maitri Vihar, Chandrasekharpur, Bhubaneswar, Odisha, 755001: KIIS Foundation, New Delhi, 6. o. (2013. október 15.). ISBN 978-81-925616-3-9
- ↑ Debi Prasanna Pattanayak. A Report on classical status of Odia Language, 1st, Bhubaneswar, Odisha: Department of Culture, Govt. Of Odisha, 6. o. (2013. október 15.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Kalinga script című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.