Kaiser Franz-Josephs-Bahn
| Kaiser Franz-Josephs-Bahn | |
 | |
| Vonalai | |
| Típus | vasúttársaság |
| Alapítva | 1866 |
| Névadó | I. Ferenc József magyar király |
| Megszűnt | 1884 |
| Jogutód | Császári és Királyi Osztrák Államvasutak |
| Alapító | Johann Adolf von Schwarzenberg |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kaiser Franz-Josephs-Bahn témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A k.k. privilegierte Kaiser Franz-Josephs-Bahn, rövidítve: KFJB (Magyar nyelven: Ferenc József császár Vasút) egy magánvasúttársaság volt az Osztrák-Magyar Monarchiában, mely nevét I. Ferenc József császárról kapta. A KFJB üzemeltette a Bécstől Gmündön át Prágáig, továbbá a Budweis–Pilsen–Eger vasútvonalakat.
Története
[szerkesztés]A vasútvonal kezdeményezője a nagybirtokos-diplomata II. Johann Adolf Schwarzenberg herceg volt, aki a Pilsenben bányászott kőszenet akarta Bécsbe szállítani. Az első kapavágást a Bécs és Eger közötti 455 km hosszú vasútvonalon 1866 november 18-án Meierhof Wondrow közelében, Schloss Frauenberg város mellett tették meg.
Az első szakaszt Pilsen és Budweis között 1868 szeptember 1-én nyitották meg, 1869 november 1-ére elkészült a Budweis–Eggenburg szakasz, 1870 június 23-ra pedig meg lehetett indítani a forgalmat Bécsig a vonalon. (A vonalon már korábban, 1870 március 15-től jártak vonatok Stockerau felé.[1] 1871 december 14-re elkészült és megnyílt a vonal Pilsen és Prága között, így lehetővé vált a közlekedés Bécs és Prága között Gmündön át. 1872-ben elkészült a pálya Egerig, így megvalósult a kapcsolat a ’cseh fürdőháromszög” és a főváros, Bécs között. A vasúthálózat a két fővonallal 715 km volt.
1884 május 1-én társaságot államosították. Az járművek és vonalak a k. k. österreichische Staatsbahnen birtokába kerültek.
Vonalak
[szerkesztés]- Budweis–Pilsen (*1868)
- Eggenburg−Gmünd–Budweis (1. November 1869[2])
- Wien–Eggenburg (23. Juni 1870)
- Gmünd–Wesseli an der Lainsitz–Tábor–Benešov–Prag (*1871)
- Pilsen–Eger (28. Januar 1872)
- Prager Verbindungsbahn: Abzweig Hrabovka–Prag Franz-Josephs-Bahnhof–Prag-Smichow (15. August 1872)
- Absdorf–Krems (*1872)
- Budweis–Wesseli an der Lainsitz (*1874)
Mozdonyok
[szerkesztés]| Lokomotiven der k.k. priv. Kaiser-Franz-Josephs-Bahn | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| KFJB-Nr. | Darabszám | Gyártó | Gyártási év | Jelleg | kkStB-Nr. | További sorsa | |
| 1–32 | 32 | Sigl, Wiener Neustadt | 1868–1872 | 1Bn2 | 24.01–32 | ČSD 233.0 (ex 24.06, 12, 17) | |
| 33–50, 151–154 | 22 | Sigl, Floridsdorf | 1873 | 1Bn2 | 26.01–22 | ČSD 233.1 (ex 26.06, 10, 16, 19, 20) | |
| 51–106 | 56 | Sigl | 1868–1871 | Cn2 | 35.01–56 | ČSD 312.301–313, FS 195, JDŽ, BBÖ | |
| 131–140 | 10 | Floridsdorf | 1883/84 | Dn2 | 72.01–10 | ČSD 403.001–010 | |
| 201–213 | 13 | Wiener Neustadt | 1897 | 2'Bn2 | 104.01–13 4.201–213 |
ČSD 254.2 (ex 4.206, 213), PKP Od13, FS 543, JDŽ, CFR, BBÖ | |
Irodalom
[szerkesztés]- Siegfried Bufe, Heribert Schröpfer: Eisenbahnen im Sudetenland. Egglham: Bufe-Fachbuchverlag. 1991. ISBN 3-922138-42-X
- Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich. Bécs: Verlag Slezak. 1979. ISBN 3-900134-41-3
- Alfred Wolf: Die Franz-Josefs-Bahn und ihre Nebenlinien. Sutton Verlag, Erfurt 2006, ISBN 978-3-86680-041-0
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Menetrendi hirdetmény, Wiener Zeitung, 1870 március 15, (német nyelven)
- ↑ Hivatalos közzététel Wiener Zeitung, 1869 november 3 language= német
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kaiser Franz-Josephs-Bahn című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. - Az eredeti cikk forrásai ott megtalálhatóak.
