Kacziány Ödön
| Kacziány Ödön | |
 | |
| Született | 1852. január 7. Marosvásárhely |
| Elhunyt | 1933. január 10. (81 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Kacziány Nándor |
| Foglalkozása | festőművész |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (47-1-59) |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Kacziány Ödön témában. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kacziány Ödön témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kacziány Ödön (Marosvásárhely, 1852. január 7. – Budapest, 1933. január 10.) életkép-festő, Kacziány Nándor fia, Kacziány Géza tanár testvérbátyja.
Élete
[szerkesztés]Kolozsvárt, Aradon és Budapesten végezte a főgimnáziumot és érettségi vizsgát tett. Először Barabás Miklós vezetése alatt tanult rajzolni és akvarelleket készíteni; 1869-ben a müncheni akadémiára ment és ott maradt 1870 júliusáig, a porosz–francia háború kitöréséig. 1871-ben néhány hónapig a bécsi képzőművészeti akadémia növendéke volt, de katonai kötelezettsége és egy hosszabb betegség megszakították pályáját és csak 1873 tavaszán utazhatott ismét Münchenbe, ahol 1874 augusztusáig maradt. Az 1875. évet Párizsban töltötte, mint az École des Beaux-Art növendéke. Innen Toldy István nemzeti Hírlapjának párizsi levelezője volt. Két ízben élvezett művészeti ösztöndíjat a vallás- és közoktatási minisztériumtól az országos képzőművészeti tanács ajánlatára. 1876 szeptemberében a zentai községi gimnáziumhoz választatott meg tanárnak, 1877-től 1880-ig a ceglédi polgári iskolánál tanított. 1878-ban az országos rajztanárvizsgáló-bizottság előtt a szabadkézi s mértani rajzból oklevelet nyert. 1880. november 10-én a szegedi magyar királyi állami főreáliskolához rendes tanárrá nevezték ki. 1890-ben egészségi okból szabadságoltatott, azután ideiglenesen nyugdíjaztatott. Később mint festőművész Budapesten működött. Kacziány főleg mint humoros témák feldolgozója ismeretes; de vannak komoly tárgyú életképei is. Mint illusztrátor és író is tevékeny munkása volt az időszaki sajtónak. Neje Kral Anasztázia volt. Síremlékük a Fiumei Úti Sírkertben található.
Írásai
[szerkesztés]Cikkei a Pesti Hírlapban (1879-80. műbirálatok, tárcák); a Vasárnapi Ujságban (1882. Az épülő Szeged, 1893. Benczúr műtermében, 1894. Munkácsy első vázlata a Honfoglaláshoz, Magyar festőművészek: Than Mór, Lotz Károly, Székely Bertalan, Benczur Gyula, Vastagh György, Baditz Ottó, Margitay Tihamér, 1895. Molnár József festő); a Fővárosi Lapokban (1889. 314., 320., 331. sz. A téli kiállítás a műcsarnokban); az Életben (1892. Marr Károly, A flagellansok cz. képe, Képzőművészet); a Magyar Szemlében (1894. A honfoglalás, Munkácsy Mihály festménye, A tavaszi műtárlat, A műcsarnok téli kiállítása); írt még a Magyarország és a Nagyvilágba, az Ország-Világba s a Technische Mittheilungen für Malerei c. szaklapba. Szórakoztató stílusban megírt visszaemlékezését a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria Adattára őrzi kézírásos és annak kiadásra előkészített gépírásos változatában.
Munkája
[szerkesztés]- A három ajándék. Budapest, 1897. (Filléres Könyvtár 30.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07192.htm, Kacziány Ödön, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- OSZK gyászjelentések
További információk
[szerkesztés]- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
- Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
- Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
