Kőrösi Mária
| Kőrösi Mária | |
| Született | 1825. december 10.[1] Torna |
| Elhunyt | 1895. március 11. (69 évesen)[1][2] Kolozsvár[1] |
| Álneve | Kőrösi Mimi |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Krasznay Mihály |
| Foglalkozása | színész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Krasznai Mihályné Kőrösi Mária [Mimi] Judit (Torna, 1825. december 10. – Kolozsvár, 1895. március 11.) színésznő, Krasznay Mihály neje.
Pályafutása
[szerkesztés]Tízhónapos korában került először színpadra a Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen című némaképletben. Komolyabb színpadi működése 1843-ban kezdődött Eperjesen a Falusi egyszerűségben Sárika szerepében. Két ízben a budapesti Nemzeti Színháznál is vendégszerepelt, ahova szerződtetni akarták, de ő e hellyel nem cserélte fel atyja, Kőrösy Ferenc társulatát. 1850. november 2-án Aradon egybekelt Philippovits István színésszel, akivel együtt Kolozsvárra szerződtek. 1852-ben férje társigazgató lett, de társulata megbukott. Miután 1860-ban Budán a Molnár-féle társulatnál játszott, 1871-ben visszament Kolozsvárra, ahol állandóan a Nemzeti Színház tagja volt. Itt ment másodszor férjhez 1877. október 10-én Krasznay Mihályhoz. 1894. április 19-én ülte meg színésznői pályájának 50 éves jubileumát.
Cikkei az Erdélyi irók Almanachjában (1892. Dióhéjban foglalt élettörténet.)
Fontosabb szerepei
[szerkesztés]- Margit (Shakespeare: III. Richárd);
- Fantine (Némethy Gy.: A gályarab);
- Camilla (Sardou: Csapodár);
- Karvasiné (Szigligeti E.: Csikós);
- Gertrud (Katona József: Bánk bán);
- Aglaé (Augier: Giboyer és fia);
- Du Hamelné (Bellot: A 47-ik cikk).
Működési adatai
[szerkesztés]- 1843–47: Eperjes, Kassa, Miskolc, Nagyvárad, Kecskemét;
- 1850–64: Szabó József;
- 1865: Latabár Endre;
- 1866: Miskolc, Ungvár;
- 1867: Budai Népszínház;
- 1868: Miskolc;
- 1869: Szombathely;
- 1870: Szatmár.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. III. köt, 53. old.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Enyedi Sándor: Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. Bp.–Kolozsvár, Balassi–Polis, 2005.