Kőfali pintyő
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Járólapok melletti repedésekben terjedő kőfali pintyő
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Cymbalaria muralis G.M. Sch. | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kőfali pintyő témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kőfali pintyő témájú médiaállományokat és Kőfali pintyő témájú kategóriát. |
A kőfali pintyő (zsidószakáll, Cymbalaria muralis) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe tartozó útifűfélék (Plantaginaceae) családjában az Antirrhineae nemzetségcsoport pintyő nemzetségének Magyarországon legismertebb faja. A franciák „Róma romjának” hívják, mert a fodorka (Asplenium spp.) fajokkal együtt többnyire árnyas, öreg falak, sziklák repedéseibe telepszik.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]A Mediterráneumban honos. Magyarországra ámpolnanövényként hozták be, de kivadulva nemcsak a kőfalakon, járdák repedéseiben stb. telepszik meg, hanem a sziklákon is, ezért adventív fajnak számít.
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]Általános megjelenése és leveleinek alakja is a borostyánéra emlékeztet. A konkrét élőhelytől függően lecsüngő, kúszó, illetve kapaszkodó.
Virágképlete: K(5) [C(5) A(4)] G(2); virágai lilák.
Termése tok, magja a máknál is apróbb.
-
A növény általános megjelenése. -
Levél. -
Virág -
Gyümölcsök
_Cymbalaria_muralis.jpg)
_Cymbalaria_muralis_-_Leaf.jpg)
_Cymbalaria_muralis_-_flower.jpg)
_Cymbalaria_muralis_-_fruits.jpg)
Életmódja, élőhelye
[szerkesztés]Miként Magyarországon, aképpen eredeti élőhelyén is főleg sziklákon és kőfalakon nő. Szárazságtűrő. Már egészen kevés talajjal is megelégszik. Jól terjed.
Szabadon június–augusztusban, de cserépben nevelve kora tavasztól a fagyok beálltáig virágzik.
Felhasználása
[szerkesztés]Dísznövényként ámpolnákba, erkélyládákba, sziklakertekbe ültetik.
Források
[szerkesztés]- Borhidi Attila: Magyarország növénytársulásai 16. Osztály: Asplenietea trichomanis
- 22. Virágos rendszertan
- A magyar flóra változásai a 20. század folyamán
- Scrophulariaceae – Tátogatófélék
- Révai lexikon[halott link]
- D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 12.
