Kúszó fátyolvirág
Kúszó fátyolvirág | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Gypsophila repens L. | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kúszó fátyolvirág témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kúszó fátyolvirág témájú médiaállományokat és Kúszó fátyolvirág témájú kategóriát. |
A kúszó fátyolvirág (Gypsophila repens) szegfűvirágúak rendjébe, ezen belül a szegfűfélék családjába tartozó növényfaj.
Előfordulás
[szerkesztés]Közép- és Dél-Európa hegyvidékein őshonos, ahol száraz, meszes lejtőkön nő.[1]
Megjelenése
[szerkesztés]Virágágyi és vágott virágot adó növény, de kúszó formája is ismeretes; magassága: max. 1 m, törpe formája 10 – 30 cm; virága: fehér, rózsaszínű; (májustól augusztusig); napos termőhely; szaporítás: magvetéssel és tőosztással.
A vadonban akár 2 méter mélyre is gyökerezhet.[2] A levelei átellenes állásúak, lándzsa alakúak, kékeszöldek. Virágait a rovarok szívesen látogatják.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ RHS A-Z encyclopedia of garden plants. United Kingdom: Dorling Kindersley. 2008. p. 1136. ISBN 978-1405332965.
- ↑ Hermann Meusel: Gypsophila. In: Karl Heinz Rechinger (Hrsg.): . Begründet von Gustav Hegi. 2., völlig neubearbeitete Auflage. Band III. Teil 2: Angiospermae: Dicotyledones 1 (Phytolaccaceae – Portulacaceae). Paul Parey, Berlin / Hamburg 1979, ISBN 3-489-60020-7, S. 957 (erschienen in Lieferungen 1959–1979)..