Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézet

Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézet (CAGI)
Jobbról a CAGI központi épülete, balról egyik függőleges szélcsatornája
Típus	állami tulajdonú kutatóintézet
Alapítva	1918
Névadó	Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij
Székhely	Zsukovszkij
Vezetők	Borisz Aljosin
Alapító	Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij
Iparág	repülőgépipar
Tulajdonos	Oroszország
Alkalmazottak száma	3500
Anyavállalata	Ministry of Industry and Trade
Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézet (CAGI) Pozíció a Moszkvai terület térképén
é. sz. 55° 35′ 36″, k. h. 38° 06′ 24″55.593333333333, 38.106666666667
A Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézet (CAGI) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézet (CAGI) témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézet, rövidítve CAGI (oroszul: ЦАГИ – Центральный аэрогидродинамический институт / Centralnij aerogidrogyinamicseszkij insztyitut) a Moszkva központjától 35 km-re fekvő Zsukovszkijban működő, aerodinamikai kutatásokkal és kísérletekkel foglalkozó orosz kutatóintézet. Az intézet 60 db különféle méretű szélcsatornával rendelkezik. A CAGI laboratóriumaiban az aerodinamikai vizsgálatok mellett a repülőeszközök szilárdsági és akusztikai vizsgálatai is elvégezhetők. A repülőgépek vizsgálata és tesztjei mellett az intézetben az aerodinamikával kapcsolatos elméleti, kísérleti és alkalmazott kutatások is folynak.

1994-től állami kutatóintézeti státusban működik. Munkatársainak száma 2008-ban 3500 volt. Közülük közel 700 fő tudományos munkatársi minőségben dolgozik a CAGI-ban.

Története

Az intézetet 1918. december 1-jén hozta létre Moszkvában az szovjet–orosz aerodinamika egyik úttörője, Nyikolaj Zsukovszkij. Irodáik és laboratóriumaik a Ragyio utcában voltak (akkori nevén Voznyeszenszkaja utca), a Jauza folyó partján, öt kilométerre a Kremltől, Moszkva politikai központjától. 1919 közepére már harminchárman dolgoztak az intézetben (beleértve Tupoljevet és Zsukovszkijt); a legnagyobb részleg a repülési osztály volt. Zsukovszkij 1921-ben bekövetkezett halála után Szergej Csapligin vette át a CAGI vezetését. Az intézet 1935-ben Moszkván kívülre, a mai Zukovszkij városába költözött, de a fővárosban is maradt egy egysége. A kutatóintézet munkatársainak elhelyezésére egy telepet hoztak létre, amely fokozatosan gyarapodott. A települést előbb Sztahanovo névre keresztelték, majd a CAGI alapítójának, Zsukovszkijnak a nevét vette fel.

Az aerodinamikai kutatások mellett egyre hangsúlyosabban jelent meg a repülőgépek aerodinamikai és szilárdsági vizsgálata is. A CAGI-n belül 1922-ben alakult meg Andrej Tupoljev vezetésével egy csoport, melynek feladata a fémépítésű gépek tanulmányozása és tervezése volt. E csoport 1936-ig működött a CAGI keretei között, és tevékenysége során olyan gépek jöttek létre, mint a TB-bombázók sorozata. Tupoljev tervezőcsoportja 1926-tól már kísérleti üzemmel is rendelkezett. Tupoljev csoportja a kísérleti üzemmel együtt 1936-ban kivált a CAGI-ból és önálló tervezőirodaként, illetve üzemként (156. sz. repülőgépgyár) működött tovább.

A Tupoljev tervezőiroda mellett a CAGI egyes részegységei bázisán több más önálló intézet jött létre az 1930-as, 1940-es években. 1941-ben alakult meg a repülőgépek tesztelésével foglalkozó Repülőkísérleti Intézet (LII). 1930-ban jött létre a CAGI légcsavarokkal foglalkozó részlegének és a Gépjárműmotorok Tudományos Kutatóintézet (NAMI) repülőgépmotor részlegének összeolvadásával a Központi Repülőgépmotor Intézet (CIAM). 1932-ben hozták létre a repülőgépgyártásban használatos anyagok kutatásával foglalkozó Repülőgépgyártási Anyagok Össz-szovjet Tudományos Kutatóintézetét (VIAM). 1941 augusztusában, a Szovjetunió elleni német támadás után határozott a szovjet vezetés a CAGI egy második aerodinamikai kutatóközpontjának létrehozásáról a szibériai Novoszibirszkben. A hadi helyzet romlása miatt 1941 októbere és novembere folyamán mintegy 500 szakembert, továbbá gépeket, berendezéseket és műszereket költöztettek át a novoszibirszki intézetbe. A háború után az átköltöztetett szakemberekkel és az evakuált infrastruktúrával megalakult az önálló Szibériai Repülési Tudományos Kutatóintézet (SzibNIA), amely később Szergej Csapligin nevét vette fel.

A második világháborút követő időszakban a CAGI a tervezőirodákkal együttműködve a szovjet repülőgépgyártás szinte valamennyi típusának aerodinamikai és szilárdsági vizsgálatában részt vett. A repülőgépek mellett rakéták és űrsiklók (például Enyergija hordozórakéta és a Buran űrsikló) vizsgálatai is a CAGI-ban zajlottak.

1977-től a Szovjetunió felbomlásáig, 1992-ig az ukrajnai Krímben, Vidvazsne (oroszul: Otvazsnoje) faluban a CAGI egy vitorlázó repülőgépekkel foglalkozó kutatóbázissal rendelkezett. Ez napjainkban Koktyebel Vitorlázórepülő Sportközpont néven működik.

Munkatársainak létszáma a szovjet időszak végén meghaladta a 14 ezret, ez a szám napjainkra 3500-ra csökkent.

A CAGI-hoz kötődő ismert tudósok és repülőgép-tervezők

• Nyikolaj Zsukovszkij
• Szergej Csapligin
• Pavel Szuhoj
• Andrej Tupoljev
• Alekszandr Arhangelszkij
• Vlagyimir Petljakov
• Vlagyimir Mjasziscsev

Források

• Sz. Csernisov: 90 let CAGI (magyarul: 90 éves a CAGI), in: Nauka i zsizny, 2008/11. (oroszul)

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz CAGI témájú médiaállományokat.

• A CAGI honlapja
• A CAGI a Google Maps-en