Közigazgatási bíróság
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A közigazgatási bíróság egy bírósági szervezeti típus. A közigazgatási jogvédelem legmagasabb rangú bírói fóruma. Különbíróságnak számít, azaz nem tartozik az ú.n. rendes bíróságok közé, amelyek közül a legmagasabb szintű bírósággal egyenrangú.
Története Magyarországon
[szerkesztés]A közigazgatási bíróság a legmagasabb rangú közigazgatási bírói fórum volt. Magyarországon elsőként az 1883. évi XLIII. tc. hozott létre közigazgatási bíróságot a pénzügyi vonatkozású jogviták eldöntésére korlátozva. Az általános hatáskörű közigazgatási bíráskodást az 1896. XXVI. t.-c. teremtette meg, 1897. január 1-től kezdődő hatállyal. A közigazgatási bíróság - meghatározott esetekben - a közigazgatási határozatok ellen benyújtott panaszokat bírálta el.
Az 1907. évi LX. t.-c. kiterjesztette a közigazgatási bíróság hatáskörét a kormány és a törvényhatóságok közötti egyes jogvitákra és a törvényhatósági hatáskör védelmére is. Teljes birói függetlenséggel, önállósággal, végérvényesen itélt mindazon közigazgatási jogvitákban, amelyeket e törvény, vagy e törvény alapján kiadott miniszteri rendeletek hozzá utasítottak. Ezzel egyszersmind megszűnt, illetve a közigazgatási bíróságba beolvadt az 1883. évi XLIII. t.-c. alapján fennállott azon pénzügyi különbíróság, amely pénzügyi közigazgatási ügyekben is működött.
A közigazgatási bíróság eljárása egyfokú, A Kúriával egyenrangú (azonos jogállású) felsőbíróság volt.[1]
Az 1925. évi XXVI. tc. értelmében a közigazgatási bíróság döntött a képviselő-választás és a felsőházi választások jogvitáiban.
A közigazgatási bíróság állandóan két osztályban működött: az általános közigazgatási és a pénzügyi osztályokban. Ezek az osztályok évente egyszer jogegységi ülést tartottak, amelyen jogegységi és elvi jelentőségű határozatokat hoztak.
A közigazgatási bíráskodás Magyarországon 1949-ben szűnt meg.[2]
A rendszerváltozás után
[szerkesztés]Trócsányi László volt igazságügyi miniszter visszaemlékezése szerint "A közigazgatás feletti bírói kontroll a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyának legkényesebb kérdése, amely a rendszerváltozás óta örökzöld téma. 1989-1990-ben sokan voltunk, akik hittük, hogy szükség van a rendes bíróságoktól elkülönült közigazgatási bíróság újbóli felállítására. A rendszerváltozás azonban a közjogi bíráskodást illetően minden figyelmét az Alkotmánybíróságra irányította, így a közigazgatási bíráskodás nem került a politikai egyeztetések témakörei közé." [3]
Az Alaptörvény hetedik módosítása
[szerkesztés]Az Alaptörvény hetedik módosítása tette lehetővé a közigazgatási bíróság létrehozását. A módosítás szerint
„A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A közigazgatási bírósági szervezet legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.[4]”
Az Alaptörvény nyolcadik módosítása
[szerkesztés]Az Alaptörvény nyolcadik módosítása - egyebek között - [5] az idézett rendelkezéseket hatályon kívül helyezte.[6]
A helyzet 2020. március 31-e óta
[szerkesztés]Magyarországon a közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-ével megszűntek. 2020. április 1. napjától kezdve a közigazgatási perekben elsőfokon a Fővárosi, Budapest Környéki, Debreceni, Győri, Miskolci, Pécsi, Szegedi és a Veszprémi Törvényszékek járnak el, regionális illetékességgel. A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességi körébe azon ügyek tartoznak, amelyek 2020. március 31-ig a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartoztak, továbbá azon ügyek jelentős része is, amelyek korábban a Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörébe tartoztak.
A közigazgatási bírósági ügyekben a Kúria jár el másodfokon, illetve felülvizsgálati eljárásban. Vannak olyan bírósági ügyek, amelyekben kizárólag a Kúria járhat el.
A munkaügyi bírósági ügyekben - szintén 2020. április 1. napjától kezdve - első fokon az illetékes törvényszékek, másodfokon az ítélőtáblák, továbbá a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar nagylexikon
- ↑ 1949. évi II. törvény
- ↑ Trócsányi László: A közigazgatási bíráskodás: de lege lata és de lege ferenda - Adalék egy jogalkotási kísérlethez (MJ, 2020/2., 88-94. o.)
- ↑ Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), hetedik módosítás
- ↑ elfogadva 2019. december 10-én, kihirdetve 2019. december 12-én
- ↑ https://njt.hu/jogszabaly/2019-8-04-00
- ↑ https://birosag.hu/hirek/kategoria/birosagokrol/valtozott-kozigazgatasi-es-munkaugyi-eljarasok-forumrendszere
Források
[szerkesztés]Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 504. o. ISBN 963-9257-04-4
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Köbel Szilvia: "Az állam és a nép érdekében fogok eljárni" - a közigazgatási bíróság 1949-ben történt megszüntetésének körülményei és következményei.
- Erik Štenpien: A közigazgatási bíráskodás európai történetének áttekintése (GI, 2018/1-2., 95-110. o.)
- Tolnai új világlexikona
- index.hu (2018)
- index.hu (2019)
- 2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról
- kozjavak.hu
- jog.tk.hu (2014)
- Varga Judit (2019)
- Alkotmánybíróság (2019)