Közhasznú szervezet

Közhasznú szervezetté lehet minősíteni Magyarországon – a nyilvántartásba vétellel egy időben^[1] – olyan közhasznú tevékenységet végző szervezetet, amelyik ehhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik és amelyiknek kimutatható társadalmi támogatottsága van.^[2] A korábbi kiemelkedően közhasznú jogállás 2011-ben megszűnt.^[1]

A formális magyarországi minősítés mellett informálisan közhasznú szervezetről beszélünk, ha a szervezet tevékenysége a közjót, közvetlenül vagy közvetve a tágabb közösség érdekeit szolgálja.

Törvényi szabályozás

A közhasznúvá nyilvánítás feltételeit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szabályozza, felváltva ezzel többek között a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényt.^[2]

A közhasznú jogállás feltételei

A minősíthető szervezetek köre

Közhasznúvá minősíthető közhasznú tevékenységet végző^[3]

civil szervezet
olyan egyéb szervezet, amely számára ezt törvény lehetővé teszi:
- nonprofit gazdasági társaság → közhasznú nonprofit gazdasági társaság^[4]
- alapítvány → közhasznú alapítvány
- közalapítvány → közhasznú közalapítvány
- köztestület, amennyiben a létrehozó törvény ezt megengedi

Megfelelő erőforrások

Megfelelő erőforrásokkal a szervezet akkor rendelkezik, ha az előző két lezárt üzleti évben az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:^[5]

az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot
a két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív
a személyi jellegű ráfordításai - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - elérik az összes ráfordítás egynegyedét

Kimutatható társadalmi támogatottság

Megfelelő társadalmi támogatottsággal a szervezet akkor rendelkezik, ha az előző két lezárt üzleti évben az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:^[6]

a bevételek között az SzJA-felajánlások elérik a két százalékot – a bevételek között nem kell figyelembe venni a jogszabályban szabályozott módon kapott állami, és az EU strukturális alapjaiból vagy kohéziós alapjából kapott támogatást
a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában
közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően

A létesítő okiratra vonatkozó előírások

A közhasznúság megszerzéséhez további feltétel még, hogy a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell az alábbiakat^[7]

Milyen közhasznú tevékenységet folytat, ezeket milyen közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, ezen közfeladatok teljesítését mely jogszabályhelyek írják elő, továbbá ha tagsággal rendelkezik, tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásokból.
Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A vezető tisztségviselőre vonatkozó előírás

Vezető tisztségviselőre is találunk feltételt:^[8] az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetnek volt legalább egy évig a vezető tisztségviselője, amely

jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki
amellyel szemben jelentős összegű adóhiányt tártak fel
amelynél üzletlezárást, vagy azt helyettesítő bírságot szabtak ki
amelynek adószámát felfüggesztették vagy törölték

ezen közhasznú szervezetnek a megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezetnek a vezető tisztségviselője. Erről nyilatkozni kell a közhasznúság kérelmezésekor.^[9]

Jegyzetek

↑ ^a ^b 2011. évi CLXXV. törvény – net.jogtar.hu/civil-tv
↑ ^a ^b Civil Törvényről – ckh.hu
↑ 2011. évi CLXXV. törvény – net.jogtar.hu/civil-tv 32. §
↑ 6. kérdés – civiljogok.hu
↑ 2011. évi CLXXV. törvény – net.jogtar.hu/civil-tv 32. §
↑ 2011. évi CLXXV. törvény – net.jogtar.hu/civil-tv 32. §
↑ [1]2011. évi Archiválva 2017. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben CLXXV. törvény 34. §
↑ [2]2011 Archiválva 2017. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. évi CLXXV. törvény 39. §
↑ [3] Archiválva 2017. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-benNonprofit Blog

Források

↑ Civil Törvényről – ckh.hu: Civil Törvényről mindenkinek. www.ckh.hu (Hozzáférés: 2014. november 2.) arch
↑ 2011. évi CLXXV. törvény – net.jogtar.hu/civil-tv: 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról. net.jogtar.hu (Hozzáférés: 2014. november 2.)^{[halott link]}

További információk

↑ 1997. évi CLVI. törvény – complex.hu: 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről – közlönyállapot. www.complex.hu (Hozzáférés: 2014. november 2.) arch
↑ 6. kérdés – civiljogok.hu: Közhasznú nonprofit gazdasági társaság (gt.) vagyunk, vonatkoznak ránk a civil tv. (és az egyéb szabályok) rendelkezései? civiljogok.hu (Hozzáférés: 2014. november 2.) arch

[2011._évi_CLXXV._törvény_–_net.jogtar.hu/civil-tv_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] 2011. évi CLXXV. törvény – net.jogtar.hu/civil-tv

[Civil_Törvényről_–_ckh.hu_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Civil Törvényről – ckh.hu

[3] 2011. évi CLXXV. törvény – net.jogtar.hu/civil-tv 32. §

[6._kérdés_–_civiljogok.hu_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4] 6. kérdés – civiljogok.hu

[5] 2011. évi CLXXV. törvény – net.jogtar.hu/civil-tv 32. §

[6] 2011. évi CLXXV. törvény – net.jogtar.hu/civil-tv 32. §

[7] [1]2011. évi Archiválva 2017. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben CLXXV. törvény 34. §

[8] [2]2011 Archiválva 2017. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. évi CLXXV. törvény 39. §

[9] [3] Archiválva 2017. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-benNonprofit Blog

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]