Közönséges virágszöcske

Közönséges virágszöcske
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Egyenesszárnyúak (Orthoptera);
Család:	Fürgeszöcskék (Tettigoniidae);
Nem:	Leptophyes;
Tudományos név
	Leptophyes albovittata; (Kollar, 1833)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges virágszöcske témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges virágszöcske témájú médiaállományokat és Közönséges virágszöcske témájú kategóriát.

A közönséges virágszöcske (Leptophyes albovittata) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Közép- és Kelet-Európában honos szöcskefaj.

Megjelenése

A közönséges virágszöcske testhossza a hím esetében 9-14 mm, a nőstény 12-16 mm, ehhez járul az 5-6 mm-es tojócső. Vékony, törékeny testű, hosszú lábú szöcske. Színe zöld, kis vöröses vagy barna foltokkal; a hímek háta általában vörösbarna. Lábai és csápjai gyakran vörösesbarnák. Csápja 3-4-szer hosszabb a testénél. A torpajzs alsó széle világos, hátsó pereme kissé megemelkedő, főleg a hímeknél. A potroh két oldalán egy-egy fehéres vonal fut végig. Szárnya csökevényes, látható része a hímek esetében legfeljebb akkora, mint a torpajzs hosszának a fele, a nőstényeknél alig látható. A nőstény tojócsöve sarlószerűen görbült, finoman fogazott, a töve vastag. A hím cercusa (potrohfüggeléke) nagyjából egyenes, vége behajló, pirosas színű.

Cirpelése emberi füllel nem vagy alig hallható, halk strófái 6-10 másodpercenként követik egyesével egymást. Délutántól késő éjjelig ciripel.

Hasonló fajok

A sárgászöld virágszöcske hasonlít hozzá.

Elterjedése

Közép- és Kelet-Európában honos, Németországtól kb. a Kaszpi-tengerig. Magyarországon gyakori, hegyvidéken ritkább.

Életmódja

Erdőszéleken, cserjéseken, közepesen száraz gyepekben él. Általában a magasabb növényzetben, kórókon, ernyősökön tartózkodik. Növényevő, a lágyszárúak (pl. tyúkhúr, gyermekláncfű, csalán, ernyősök, közönséges aszat) puhább leveleit fogyasztja. Az imágók június-júliusban jelennek meg és októberig láthatók. A nőstény levélhüvelyekbe, növényi szárakba, kéregrepedésekbe rakja petéit, amelyek áttelelnek. A lárvák március-áprilisban jelennek meg a hőmérséklettől függően.

Magyarországon nem védett.