Közönséges tűztövis

Közönséges tűztövis
	A növény két változata; a vörös az eredeti, míg a sárga egy kifejlesztett
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Rózsavirágúak (Rosales);
Család:	Rózsafélék (Rosaceae);
Alcsalád:	Almaformák (Maloideae);
Nemzetség:	Tűztövis (Pyracantha); M. Roem.
Faj:	P. coccinea;
Tudományos név
	Pyracantha coccinea; M. Roem.
Szinonimák
Szinonimák
	a faj szinonimái: Cotoneaster pyracantha (L.) Spach; Crataegus hyracantha Steven [Spelling variant]; Crataegus pauciflora Andr‚; Crataegus pyracantha (L.) Medik.; Gymnopyrenium pyracantha (L.) Dulac; Mespilus pauciflora Poir.; Mespilus pyracantha L.; Pyracantha coccinea var. pauciflora (Poir.) Dippel; Pyracantha lucida de Vos; Pyracantha pauciflora (Poir.) M.Roem.; Pyracantha pyracantha (L.) Voss; Pyracantha spinosa de Vos; Pyracantha vulgaris Lothelier; Timbalia pyracantha (L.) Clos; a Pyracantha coccinea var. lalandei szinonimái: Crataegus lalandei May; Mespilus lalandei hort. ex Dippel; Pyracantha coccinea f. latifolia Zabel; Pyracantha pyracantha f. lalandei Voss;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges tűztövis témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges tűztövis témájú médiaállományokat és Közönséges tűztövis témájú kategóriát.

A közönséges tűztövis (Pyracantha coccinea) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A közönséges tűztövis előfordulási területe Európa déli része és Ázsia nyugati fele. Európában már a 16. század végétől termesztik.^[1] A 18. században Észak-Amerikába is betelepítették, ahol dísznövényként tartják. Angliában a 18. század vége felé, falak elrejtéséhez használták.^[2]

Változata

Pyracantha coccinea var. lalandei hort. ex Dippel

Megjelenése

Ez a növényfaj egy kisebb cserje, mely általában 1,5-2 méteresre nő meg; de néha 3 méteresre is. A levelei lándzsásak. A virágai sűrűn nőnek és fehérek, míg a termései megérve élénk vörös színűek. A termése nyersen fogyasztva keserűek, azonban lekvárként elkészítve ehetővé válnak.

Képek

Virágzó növény
A levelei
A virágai
A termései

Jegyzetek

↑ Alice M. Coats, Garden Shrubs and Their Histories (1964) 1992, s.v. "Pyracantha" notes that it does not appear in John Gerard's Herball of 1597 but was in gardens before 1629, when John Parkinson (botanist)|John Parkinson mentions it, as the "ever greene Hawthorne or prickly Corall tree".
↑ Coats (1964) 1992.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pyracantha coccinea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pyracantha coccinea című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

info from Floridadata.com
info from Plants for a Future
Familiarum Naturalium Regni Vegetabilis Synopses Monographicae seu Enumeratio Omnium Plantarum hucusque Detectarum Secundum Ordines Naturales, Genera et Sepcies Digestarum, Additas Diagnosibus, Synonymis, Novarumque vel Minus Cognitarum Descriptionibus Cu 3:219. 1847
USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Pyracantha coccinea in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 07-Oct-06.
Pyracantha coccinea M.Roem. The Plant List

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Alice M. Coats, Garden Shrubs and Their Histories (1964) 1992, s.v. "Pyracantha" notes that it does not appear in John Gerard's Herball of 1597 but was in gardens before 1629, when John Parkinson (botanist)|John Parkinson mentions it, as the "ever greene Hawthorne or prickly Corall tree".

[2] Coats (1964) 1992.

[1]

[2]