Ugrás a tartalomhoz

Közönséges szalonnabogár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közönséges szalonnabogár
Imágó
Imágó
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Bostrichiformia
Öregcsalád: Bostrichoidea
Család: Porvafélék (Dermestidae)
Alcsalád: Dermestinae
Nemzetség: Dermestini
Nem: Dermestes
Alnem: Dermestes (Dermestes)
Faj: D. lardarius
Tudományos név
Dermestes lardarius
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges szalonnabogár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges szalonnabogár témájú médiaállományokat és Közönséges szalonnabogár témájú kategóriát.

A közönséges szalonnabogár (Dermestes lardarius) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a porvafélék (Dermestidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A közönséges szalonnabogár behurcolás útján világszerte elterjedt. Olykor tömegesen megjelenik. A Kárpát-medencében igen gyakori kártevő.

Megjelenése

[szerkesztés]

A közönséges szalonnabogár 0,7-1 centiméter hosszú. Sötét színű bogár, alul fekete vagy sárgásszürke szőrzettel, felül fekete; a szárnyfedők töve mögött széles, vörösbarna alapon sárgásszürkén szőrözött, itt 3-3 fekete foltocska látható. Csápja bunkóban végződik.

Életmódja

[szerkesztés]

A közönséges szalonnabogár a szabadban ritkán fordul elő. Sokkal gyakoribb az emberi településeken, élelmiszerkamrákban, -raktárakban, de madarak és emlősök fészkében is megtaláljuk. A rovar élelmiszer-kártevő, állatgyűjteményekben is gyakori. Lárvája és az imágója egyaránt károsít, szabálytalan lyukakat rág, s ürülékével, levedlett lárvabőrével szennyezve fogyasztásra alkalmatlanná teszi az élelmiszereket.

Szaporodása

[szerkesztés]

A nőstények élelmiszerekbe rakják petéiket. A 12-15 milliméter hosszú, sötétbarna színű lárvák testét különböző alakú, mozgatható szőrök borítják, 5-7-szer vedlenek. A lárva kerüli a fényt, ha megzavarják, akkor összegömbölyödik. Nem kielégítő táplálékkínálat esetén még több vedlésen is áteshetnek, mielőtt a bábozódáshoz szükséges méreteket elérik. Bebábozódás után 35-60 nap alatt, egy rejtett zugban elrejtőzve, teljesen kifejlődnek.

Irtásuk

[szerkesztés]

A lakásba leggyakrabban behurcoljuk, de alkalmanként be is repülhet. A kifejlett közönséges szalonnabogár berepülését az éléskamra ablakára fölszerelt szúnyoghálóval akadályozhatjuk meg.

Ha fertőzésre utaló jeleket észlelünk, az első teendőnk az, hogy gondosan takarítsuk ki az élelmiszertároló helyet. A közönséges szalonnabogár táplálékául szolgáló összes élelmiszert tüzetesen vizsgáljuk át. A kifejlett bogarakat és a lárvákat egyaránt könnyen fölfedezhetjük. A fertőzött anyagokat jól záródó zacskóban gyűjtve dobjuk ki a szemétbe vagy égessük el. Rovarirtó szert fölösleges használni.

Források

[szerkesztés]
  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  • Élet és Tudomány (Kellemetlen lakótársak: A dohánybogár és a szalonnabogár)