Közönséges kakaslábfű

Közönséges kakaslábfű
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Csoport: Commelinidae Rend: Perjevirágúak (Poales) Család: Perjefélék (Poaceae) Alcsalád: Kölesformák (Panicoideae) Nemzetség: Echinochloa Faj: E. crus-galli
Tudományos név
Echinochloa crus-galli (L.) Beauv
Szinonimák
Szinonimák Digitaria hispidula (Retz.) Willd. Echinochloa caudata Roshev. Echinochloa commutata Schult. Echinochloa crus-corvi (L.) P.Beauv. Echinochloa crus-pavonis var. austrojaponensis (Ohwi) S.L.Dai Echinochloa crus-pavonis var. breviseta (Döll) S.L.Dai Echinochloa crus-pavonis var. praticola (Ohwi) S.L.Dai Echinochloa disticha St.-Lag. nom. illeg. Echinochloa dubia Roem. & Schult. Echinochloa echinata (Willd.) Nakai Echinochloa formosensis (Ohwi) S.L.Dai Echinochloa glabrescens Kossenko Echinochloa hispida (E.Forst.) Schult. Echinochloa macrocarpa var. aristata Vasinger Echinochloa macrocarpa var. mutica Vasinger Echinochloa macrocorvi Nakai Echinochloa madagascariensis Mez Echinochloa micans Kossenko Echinochloa muricata var. occidentalis Wiegand Echinochloa occidentalis (Wiegand) Rydb. Echinochloa paracorvi Nakai Echinochloa persistentia Z.S.Diao Echinochloa pungens var. occidentalis (Wiegand) Fernald & Griscom Echinochloa spiralis Vasinger Echinochloa zelayensis (Kunth) Schult. Milium crus-galli (L.) Moench Oplismenus crus-galli (L.) Dumort. Oplismenus dubius (Roem. & Schult.) Kunth Oplismenus echinatus (Willd.) Kunth Oplismenus limosus J.Presl Oplismenus zelayensis Kunth Orthopogon crus-galli (L.) Spreng. Orthopogon echinatus (Willd.) Spreng. Panicum alectorocnemum St.-Lag. nom. illeg. Panicum alectromerum Dulac nom. illeg. Panicum corvi Thunb. nom. illeg. Panicum corvipes Stokes nom. illeg. Panicum cristagalli Gromov ex Trautv. Panicum crus-galli L. Panicum cruscorvi L. Panicum echinatum Willd. Panicum goiranii Rouy Panicum grossum Salisb. nom. illeg. Panicum hispidum G.Forst. Panicum limosum J.Presl ex Nees Panicum oryzetorum Sickenb. nom. illeg. Panicum scindens Nees ex Steud. Panicum zelayense (Kunth) Steud. Pennisetum crus-galli (L.) Baumg.
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges kakaslábfű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kakaslábfű témájú médiaállományokat és Közönséges kakaslábfű témájú kategóriát.

A közönséges kakaslábfű, vagy egyszerűen kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) a perjefélék (Poaceae) családjába, és kölesformák (Panicoideae) alcsaládjába tartozó egyszikű gyomnövény. Az ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezés tanúsága szerint az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) után a legelterjedtebb gyom Magyarország szántóföldjein, a legveszélyesebb egyszikű gyomnövényünk.

Származása, elterjedése

Eredetileg Ázsia trópusi, mocsaras területeiről származik, de mára a világ minden melegebb részén megtalálható.

Magyarországon gyomnövényként régóta jelen van, jellemzően kukoricavetésekben, e kultúrának már az 1950-es évektől legjelentősebb gyomnövénye. Magyarországon mindenütt elterjedt.

Jellemzése

Formagazdag, közepes vagy magas termetű (általában 30–80 cm között), bokrosodó, erőteljes növény. Kopasz levelei szélesek, hosszúak, szélük éles, nem fogazott, csak a levélhüvely közelében szőrözött. Nyelvecskéje nincs, a levéllemez középső ere a tövénél pirosas színezetű. Füzérkéi kicsik (2,5–4 mm), az egyvirágú kalászkák tömören összezsúfolva szemben, vagy váltakozva helyezkednek el. Termése pelyvás szemtermés, elliptikus, féldomború, szálkás. Júniustól késő őszig virágzik, növényenként 200-1000 db magot érlel.

Életmódja, környezeti igényei

Magról kelő, nyári egyéves (T4) életformájú növény. Melegigényes, ezért csírázására csak késő tavasszal kerül sor. A kötött talajokon kívül mindenütt megtalálja életfeltételeit, száraz körülmények között homokon, üdébb területeken más talajtípusok esetében is jól érzi magát. Az árasztást is jól tűri. Az érett magvak csírázóképességüket 3-7 évig tartják meg.

Kártétele

Magyarország legelterjedtebb, legveszélyesebb egyszikű gyomnövénye. Gyakorlatilag minden kultúrában megtalálható, legyen az szántóföldi, vagy kertészeti álló kultúra. Nem művelt területeken is gyakran megjelenik. Jól tűrve a vízborítást, a rizsnek is jelentős gyomnövénye lehet.

Felhasználása

A faj alkalmas lehet kérődzők takarmányozására zölden etetve, vagy erjesztett takarmányként, szenázsként felhasználva. A takarmányként való felhasználás azonban nagy körültekintést igényel, mert a növény szöveteiben képes felhalmozni a talajból származó nitrátot, ami mérgező lehet az állatok számára. Felhasználható szikes talajok javítására. A faj egyes változatainak magvait gabonaként fogyasztották emberek is szűkös időkben. Ázsiában többfelé fogyasztják fiatal hajtásait, illetve egyes részeit gyógynövényként használják.

Források

• Holm, L.G., Pancho, J.V., Herberger, J.P., and Plucknett, D.L.. A geographical atlas of world weeds. New York: John Wiley & Sons (1979) 
• szerk.: Vajdai Imre: Fontosabb szántóföldi gyomnövények, 2. kiadás, Bp.: Mezőgazda Kiadó (2000). ISBN 9639239798 
• szerk.: Hunyadi Károly, Béres Imre, Kazinczi Gabriella: Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia. Bp.: Mezőgazda Kiadó (2000). ISBN 963-9239-78-X 
• szerk.: Dancza István, Novák Róbert, Karamán József, Szentey László: Az Ötödik Országos Gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. Bp.: Vidékfejlesztési Minisztérium (2011) 
• PlantPro - A paprika növényvédelme - Közönséges kakaslábfű. [2015. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 29.)